Kr. e. 44 március 15-én egy csoport római szenátor a testület gyűlésén brutálisan meggyilkolta a pódiumon ülő Julius Caesart. A diktátor a szenátus tagjai szeme láttára vérzett el huszonhárom szúrt sebből. A római szokás szerint március idusának nevezett nap délutánja a római köztársaság utolsó óráit jelentette. De ki árulta el valójában Caesart? Egy kevéssé ismert, ám annál fontosabb szereplőről rántjuk le a leplet.
Megtalálták a helyet, ahol Julius Caesar partra szállhatott a rómaiakkal Britanniában
A Leicesteri Egyetem kutatócsapata a kelet-angliai Kent megye legkeletibb pontjának számító, Isle of Thanet néven emlegetett (ma már nem sziget) félszigetét tárta fel, amikor egy védekező céllal épített, katonai árokra bukkantak közel a tengerparthoz. A csupán néhány méterre a tengerszint felett felhúzott árok egyik korabeli (Kr. e. 1. század) építményre sem hasonlított a környéken.
Azonosíthatták Nofertari múmiájának szétszaggatott lábait
A mintegy 3200 évvel ezelőtt élt egyiptomi királyné, Nofertari múmiájának komoly megpróbáltatásokat kellett kiállnia. Az ókorban darabokra szaggatták, majd a testrészeit elrabolták. Egy nemzetközi kutatócsoport nemrég bejelentette, hogy feltehetően sikerült azonosítani a királyi hitves lábait.
Így írhatod le hieroglifákkal a neved
A hieroglif írás (másik nevén képírás) körülbelül hatezer évvel ezelőtt alakulhatott ki.
10 dolog, amit eddig nem tudtál a gladiátorokról
1. A gladiátorküzdelmek gyökerei egészen az etruszk időkig, i. e. 800-ig nyúlnak vissza. Az első dokumentált gladiátorviadalra i. e. 264-ben került sor Rómában, ahol egy római előkelő temetési szertartása keretében, három pár fegyveres vívott élet-halál harcot.
Körhintát a piramis tetejére!
Modernizálni az egyiptomi piramisokat és a bekapcsolni a modern szórakoztatóipar vérkeringésébe? Nos, 1931-ben ambiciózus ötlet született ezzel kapcsolatban.
Így zajlott le a régészet forradalma
A huszadik század kezdete óta sok tekintetben változott a régészet. A modern kor archeológusai már nem a filmekben megszokott, ásót és mérőszalagot tartalmazó felszereléssel járnak: űrből határozzák meg az eltemetett piramisok helyét, levegőből készítenek háromdimenziós felvételeket maja romokról, valamint élettani vizsgálatokkal akár háromezer éves múmiák szívinfarktusát is megállapíthatják. A régészet evolúcióját más tudományágak – mint a kémia, a biológia és a fizika – forradalma, valamint a mindennapok részévé vált új eszközök – laptopok, okostelefonok, illetve GPS alapú helymeghatározás – tették lehetővé.
10 dolog, amit eddig nem tudtál a sör történetéről
1. Mai tudásunk szerint a világ legrégebbi sörszerű italát az ókori Kínában készítették i. e. 7000 környékén. A rizsből készült, sör-bor hibridnek nevezhető nedűt mézzel, szőlővel és galagonyával ízesítették.
10 érdekesség a fagylaltról
1. A fagylalt legkorábbi ősének tekinthető, ám inkább sörbetszerű, gyümölcsöket, tejet, mézet és bort tartalmazó édességkülönlegességet több ezer évvel ezelőtt készítették Kínában.
Tényleg páratlan szépség volt Kleopátra?
Az egyiptomi királynő tragikus és egyben misztikus halálát követő kétezer évben több tucatnyi műalkotás (és film is) készült róla, amelyek mindegyike csábító szépségként ábrázolja a fáraók országának királynőjét, VII. Kleopátrát. Manapság pedig modern szépségszalonok százai kölcsönzik nevét vállalkozásukhoz. Nem kétséges, hogy a szépségéről szóló legenda Julius Caesar és Marcus Antonius elcsábításán alapszik. De vajon a Ptolemaioszi uralkodó a történeti és régészeti adatok alapján valóban páratlan testi adottságokkal rendelkezett?