Közel öt hónap mészárlás után, 1916. november 18-án Sir Douglas Haig, a Brit Expedíciós Hadsereg főparancsnoka leállította a júliusban a Somme folyónál megindított antant-offenzívát. Véget ért a történelem valaha volt egyik legvéresebb összecsapása, amelynek során a szövetséges haderő mindössze 10 km-es mélységben nyomult be a német védelembe.
1. Az amerikai sniper szót a snipe nevéből képezték. Akinek sikerült eltalálni a kiszámíthatatlan röptű madarat, sniperként tekintett magára. A szó egy 1773-as vadásznaplóban bukkant fel először.
1. A spanyolországi Galíciából Kubába vándorolt emigránsok gyermekeként született, Fulgencio Batista diktatúráját elsöprő forradalommal 1959-ben hatalomra jutott Fidel Castro 2008-ig állt a karibi ország élén, de első titkára pozícióját egészen 2011-ig megtartotta.
1. A Szovjetunió 1939. november 30-án Leningrád védelme szempontjából kulcsfontosságú területek megszerzésének érdekében indította meg Finnország elleni hadjáratát.
A világ tetejét, a 8848 méter magas Mount Everestet gyalogosan elsőként 1953-ban Tendzing Norgaj és Edmund Hillary érte el, azonban pontosan két évtizeddel korábban kettő kétfedeles repülő segítségével a magasból már meghódította az ember a „Föld istenasszonyát” (a Csomolungmát). Az 1933 áprilisában kivitelezett expedíció Douglas Douglas-Hamiltonhoz, ismertebb nevén Lord Clydesdale-hez köthető, a gyilkos hegyről készült gyönyörű fotók pedig S. R. Bonnett keze munkáját dicsérik.
A szovjet csapatok megjelenése sokaknak a felszabadulást jelentette, mások számára azonban a terror újabb hullámát hozta el. A szovjet katonák Magyarországhoz hasonlóan Lengyelországban is tömegesen erőszakolták meg a nőket, és fosztották ki a háborús nélkülözést követően, a háború lezárultához közeledve életfeltételeik javulására számító lakosságot.
1945 áprilisára a Vörös Hadsereg körbezárta Berlint, a szovjetek és a Wehrmacht katonái utcáról utcára, házról házra harcoltak a német fővárosért, habár a küzdelem végkimenetele nem lehetett kétséges. A második világháború idején mintegy 450 ezer bombát dobtak le a városra, s mire a belorusz és ukrán hadosztályok május 2-ra elfoglalták Berlint, alig maradt néhány ép ház, s közel másfél millió lakos vált otthontalanná.
Az orosz-japán háború (1904. február 8.-1905. szeptember 5.) a 20. század első jelentős összecsapása volt, amely két, egymással főként területi kérdésekben (Mandzsúria, Korea) rivalizáló ázsiai birodalom között robbant ki. Oroszország a tengeren is terjeszkedni kívánt, s meleg tengeri, csendes-óceáni kikötőket akart nyitni a kereskedelmi, valamint a folyamatosan növekvő hadi flottája számára. A vlagyivosztoki támaszpont csak nyáron volt használható, azonban Port Arthur kikötője egész évben működött.
Szinte természetesnek vesszük, hogy a Szovjetunió egykori tagállamaiban még napjainkban is számos Lenin-szobor áll, ám emellett számos olyan helyen is megtalálhatók a bolsevik vezetőről készült egész alakos munkák, ahol jóval kevésbé számítanánk rá.
Az 1930-as években a német múzeumok teljesen egyedülálló és a maguk nemében páratlan gyűjteményekkel rendelkeztek. Kiállítótermeik falán olyan művészek alkotásai lógtak, mint Pablo Picasso, Salvador Dalí, Franz Marc, Emil Nolde, Otto Dix, Marc Chagall, Max Beckmann, Wassily Kandinsky vagy Ernst Ludwig Kirchner.