A viktoriánus londoni csatornarendszer "fekete disznóinak" legendája

2019.10.16.

Kép forrása: Atlas Obscura / Igor Filonenko / iStock / City of London / London Metropolitan Archives / Heritage Images / Getty Images

A 18. és 19. századból több forrás is beszámol arról, hogy az emberek egy, a londoni szennyvízelvezető rendszer mélyén élő elvadult, az emberekre veszélyes sertéspopulációban hisznek. Mennyire lehetett e legendáknak valóságalapja?

Több súlyosan környezetszennyező találmányért is egyetlen ember a felelős

2019.10.15.

Thomas Midgley Jr. (kép forrása: All That's Interesting)

A történelem során az emberiség legtöbb találmánya azért született, hogy könnyebbé tegye a mindennapi teendőket. Más találmányok, mint például a gőzmozdony, a könyvnyomtatás, vagy a számítógépek forradalmasították a mindennapi életet. Megint mások – feltalálójuk minden jó szándéka dacára – balul sültek el, és hosszú távon károsnak bizonyultak. Ez utóbbi kategória legveszélyesebbjei közül többet is egyetlen ember hozott létre: Thomas Midgley Jr., egy ártatlannak tűnő, szemüveges kémikus a Pennsylvania állambeli Beaver Fallsból.

A keresztes háborúk harcterei vezettek a többször használatos ostromgépekhez

2019.10.14.

Ellensúlyos hajítógép, azaz torbocsin (kép forrása: ibiblio.org)

A filmekben látható hatalmas csatajelenetek gyakorisága ellenére a középkori hadviselés legsűrűbben előforduló formája az ostrom volt. Az egyik fél körbevette a másik megerősített várát, városát vagy egyéb erődítményét, és a falak áttörésével vagy valamilyen csellel bejutva, avagy a bent lévők kiéheztetésével igyekezett elérni a győzelmet. Mint a hadviselés minden formájában, az ostrom esetében is sok minden múlott a terepen és az elérhető nyersanyagokon.

Fejlett fegyverzetével szorította ki Európából a modern ember a neandervölgyit

2019.10.11.

Kép forrása: sverigesradio.se

Japán és olasz kutatók csoportja bizonyítékkal állt elő arra, hogy már 45-40 000 évvel ezelőtt mechanikus lövedékvető fegyvereket – a lándzsa hajítását segítő atlatlt, illetve íjat és nyilakat – használt Európában a modern Homo sapiens. A Nature Ecology & Evolution című szaklapban publikált tanulmányban arra a következtetésre jutottak, hogy a mechanikus eszközök sikeresebb vadászatot tettek lehetővé, mint amilyenre a neandervölgyiek képesek voltak, ez pedig nagyban hozzájárulhatott utóbbiak fokozatos területi visszaszorulásához, majd kihalásához.

Az inka istenek villámcsapással fogadták el a gyermekáldozatokat

2019.10.10.

A perui Ampato hegyen talált gyermekáldozat koponyája, amely villámcsapás nyomát hordozza (kép forrása: All That's Interesting)

Az Andok hegyvidékén előkerült inka gyermekáldozatokon végzett kutatás új információval szolgált a szakértők számára azzal kapcsolatban, miként végezték az inka kori őslakosok e kegyetlen gyakorlatot, illetve magukról az áldozatokról is több mindent árult el. A kutatók arra a következtetésre jutottak, az áldozatokat azzal a szándékkal helyezték el a vulkanikus hegység magas pontjain kialakított kőemelvényeken, hogy villámcsapás érje őket. A villámcsapás bekövetkezte vagy elmaradása jelezhette az inkák hite szerint, hogy az áldozatot elfogadták-e az istenek, avagy sem.

Egy botanikus titkos ügynök révén szerezték meg a kínai tea titkát a britek

2019.10.09.

Robert Fortune (kép forrása: Sydney Morning Herald)

Napjainkban a teát csupán a víz előzi meg a világszerte legszélesebb körben fogyasztott innivalók listájában. E népszerűség eredetének története azonban korántsem annyira könnyen emészthető, mint a tealevelekből főzött ital. A saját és a nemzetközi piac teaszomjának kielégítését célul kitűző Nagy-Britannia elszabotálta a császári Kína által élvezett teaértékesítési monopolhelyzetet, amivel gyakorlatilag tönkretette a távol-keleti birodalom korabeli gazdaságát. A kínai teabirodalom vége akkor érkezett el, amikor a britek egy titkos művelet keretében megbíztak egy Robert Fortune nevű skót botanikust azzal, hogy lopjon el 23 000 teacserjét, illetve -magot.

Különleges csészék és kanalak szolgáltak a 19. századi bajszok védelmére

2019.10.08.

19. századi bajuszcsésze és bajuszkanál (kép forrása: theatlantic.com)

A 19. század arcszőrzet-divatja napjainkban is ismert, arról azonban kevés szó esik a történelemkönyvekben, hogy ez a tehetősebb polgárok korabeli étkezőasztalain is meglátszott néhány különleges találmány formájában.

Tudta-e, hogy...?

2019.10.04.

Bár több mint 40 éve halott, Elvis Presley még mindig vagyonokat keres. Rajongói csak a 2017-es évben egymillió Elvis albumot vásároltak világszerte.

Mi állhat a sárkánylegendák elterjedtsége mögött?

2019.09.27.

Hagyományos sárkányábrázolás Kínából (kép forrása: dissolve.com)

Az ősi Kínától a mezoamerikai régióig mindenhol előfordulnak a kultúrában a sárkányok, mind mítoszokban és legendákban, mind ábrázolásokon. Habár élő sárkányt soha senki nem látott – mivel nem léteznek –, az embereknek szinte mindenhol van valamilyen elképzelésük arról, hogyan is kellene kinézniük. A rendszerint a múlt történeteinek homályába vesző lényekkel olyan gyakran találkozni a mindennapokban, hogy akár létezhetnének is – minden bizonnyal gyakrabban találkozni velük különféle formákban, mint a rájuk hasonlító valódi állatokkal.

Lehetséges, hogy a torinói leplet eredetileg Bizáncban őrizték

2019.09.26.

Kép forrása: history.com

Két olasz kutató azt állítja, a torinói lepel régebbi, mint jelenleg tartja a tudományos konszenzus, és hogy a 13. századot megelőzően a Bizánci Birodalomban volt, ahonnan Konstantinápoly kifosztásakor vitték el a keresztesek. Elméletüket a híres textildarabon talált mikroszkopikus aranyrészecskék vizsgálatára alapozzák.

Ezeket a cikkeket olvastad már?