Rombolással próbálták megfékezni a britek az 1894-es hongkongi pestist

2020.05.20.

A brit katonai kontingens a Tai Ping Shan „megtisztítása” közben (kép forrása: Wikimedia Commons)

Mialatt a világ számos nagyvárosához hasonlóan Hongkongban is szinte megállt az élet, a különleges státuszú metropolisz Sheung Wan kerületében igen sötét emlékek is előtörtek. Csaknem 130 évvel ezelőtt itt volt a város történelmében előfordult egyik legsúlyosabb járvány epicentruma, és napjainkban is rávetül ennek árnyéka.

A pestis is a selyemúton jött Európába a középkorban

2020.05.19.

Marco Polo karavánja egy 1375-ben készült illusztráción (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az összefoglaló néven selyemútként ismert, szárazföldi és vízi útvonalakból álló hálózat volt az, ami összekötötte a Távol-Keletet Európával körülbelül Kr. e. 130 és Kr. u. 1453 között. Ezen keresztül jutott el nem csupán a nevét adó textil, de finoman megmunkált bőrtermékek, egzotikus fűszerek, a papírkészítés és a nyomtatás technikája Európába, és zajlott nyelvek, vallások és eszmék terjedése is. Volt azonban egy sötét oldala is: az egyik első nagy világjárvány, a 14. századi fekete halál is a selyemúton haladva érte el Európa keleti szélét, ahonnan tovaterjedve mintegy 50 millió emberrel végzett a kontinensen 1346 és 1352 között.

A világ szinte minden táján van hagyománya az emberáldozatoknak

2020.05.18.

A Csehországban feltárt különös sír (kép forrása: livescience.com / Bohuslav Klim)

Az őskortól a 21. századig a világ minden táján előfordultak az emberiség történelmében az emberáldozatok. Az alábbiakban 15 olyan kultúra következik, amely egykor gyakorolta (vagy ma is gyakorolja) e hátborzongató szokást.

Védőoltásokat is bevetett Amerika függetlenségéért George Washington

2020.05.15.

John Trumbull: A hesseniek elfogása Trentonnál, 1776. december 26. (kép forrása: Wikimedia Commons)

Amikor Nagy-Britannia amerikai gyarmatainak lakói fellázadtak az anyaország ellen, hamar egy másik, láthatatlan ellenségbe ütköztek, amely a teljes Kontinentális Hadseregük megsemmisítésével fenyegetett: a rendkívül ragályos fekete himlőbe.

Az antoninusi járvány után már nem nyerte vissza régi erejét a Római Birodalom

2020.05.14.

A halál angyala kopogtat egy római ház ajtaján a járvány idején egy kora újkori allegorikus rajzon (kép forrása: Wikimedia Commons)

A Marcus Aurelius császár idején kitört, antoninusi járvány néven ismert ragályos betegség dúlása olyannyira megtépázta a Római Birodalmat, hogy számos történész szerint közvetlenül hozzájárult annak leromlásához, majd végül megszűnéséhez. A pusztítás csúcsán naponta 3000-en haltak meg.

Sorozatgyilkosok áldozatait jelképezhetik a rejtélyes skót babák

2020.05.13.

Kép forrása: Wikimedia Commons

Néhány évvel azután, hogy az „anatómiagyilkosságok” néven elhíresült 1828-as gyilkosságsorozat elkövetőit elfogták, a skóciai Edinburgh-ban két fiú különös tárgyakra bukkant egy helyi parkban elrejtve: apró babákra, amelyek mind kicsiny koporsókban voltak elhelyezve. A figurák sokak szerint a gyilkosok áldozatait jelképezik, akiknek azért kellett meghalniuk, hogy egy helyi orvosprofesszor boncolható holttestekhez jusson.

Egy apró szigetre temeti New York városa a járványok halottait

2020.05.12.

Védőruhás munkások temetnek koronavírusos halottakat a Hart Islanden ásott árkokba 2020 áprilisában (kép forrása: internewscast.com / Hart Island Project)

A kicsiny Hart Islanden mintegy egymillió ember maradványai nyugszanak, többek között a 19. századi tuberkulózis, az 1980-as évek AIDS-járványa, és immár az új típusú koronavírus áldozatai is.

Római-barbár folyami csata maradványaira bukkanhattak Szerbiában

2020.05.11.

Kép forrása: curiosmos.com / nova.rs

A szerbiai Kostolacnál, egy Belgrádtól délkeletre fekvő, Duna-menti felszíni szénbányában érdekes leletekbe botlottak a bányászok: három hajóroncsot találtak, amelyek 1300 éve a földben nyugodtak, és a Római Birodalom késői korszakának római, illetve barbár hajóépítési technikáit őrzik.

Társai szabadságáért is harcolt a híres fotón szereplő rabszolga

2020.05.08.

Kép forrása: Wikimedia Commons

1863-ban egy Gordon néven ismert rabszolga mintegy 130 kilométert gyalogolt a louisianai mocsarakon át szabadságáért, miután elszökött arról az ültetvényről, ahol csaknem halálra korbácsolták. A polgárháború hevében az északi hírlapok hamar közölték történetét – a borzalmas sérüléseiről készült, mára ikonikussá vált fényképpel együtt.

Kerülendő volt az „üres csevegés” a telefonban a spanyolnátha idején

2020.05.07.

Alice Gentle amerikai operaénekesnő és színésznő telefonál, 1918. (kép forrása: Wikimedia Commons)

Miközben a koronavírus-járvány továbbra is meghatározza a világ lakosságának mindennapjait, a legtöbben igyekeznek ilyen vagy olyan módon kapcsolatban maradni munkahelyükkel, ismerőseikkel, és családjukkal a karantén és távolságtartási rendelkezések kereteit betartva. A Világgazdasági Fórum (WEF) közlése szerint az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban a megkérdezettek 80 százaléka egyaránt úgy nyilatkozott, több időt tölt telefonja, illetve egyéb kommunikációra alkalmas elektronikai eszköz képernyője előtt – e képernyők váltak a közösségek összetartóivá, a megszokott élet apró szeleteivé. Ez azonban nem volt mindig így, még a telefon feltalálása után bekövetkezett járványok idején sem.

Ezeket a cikkeket olvastad már?