Az 1950-es években megtalálhatták Szent Péter csontjait a Vatikánban

2020.03.27.

A Vatikán alatti járatok és sírhelyek feltárása, 1950.

A Rómán belül elhelyezkedő pápai miniállam, a Vatikán fizikailag csupán mintegy száz holdnyi területet foglal el az olasz főváros központjában, azonban felmérhetetlen fontossággal bír a világ több mint egymilliárd katolikus hitű emberének lelkében. A városállam saját történelmét is folyamatosan kutatja, és volt idő, amikor az épületei alatti földben kereste múltja nyomait.

Akadémiai támogatással élesztik fel a hagyományos azték labdajátékot

2020.03.26.

Mai hagyományőrzők játék közben (kép forrása: Wikimedia Commons)

A letűnt kultúrák iránt érdeklődők közül sokan hallottak már az „ulama” néven ismert, a spanyol hódítás előtt Mexikó és Közép-Amerika őslakosainak körében népszerű labdajátékról, amelynek jellegzetes vonása, hogy a játékosok csípőjükkel érintve mozgatják a labdát. Kevesebben tudják azonban, hogy a játékot ma is játsszák a hagyományőrzők, akik immár a tudományos világ is támogat törekvésükben.

A német megszállásra felkészített brit gerillák bunkerét találták meg Skóciában

2020.03.25.

A „semmirekellők” egy csoportja a második világháborúban (kép forrása: British Resistance Archive)

2019 őszén a helyi erdészet dolgozói éppen fákat vágtak ki egy dél-skóciai erdőben, amikor valami különösre bukkantak a fagyökerek és páfrányok közt: egy vasajtóra. Mint kiderült, egy elfeledett második világháborús bunkert fedeztek fel, amely Nagy-Britannia történelmének egyik legtitkosabb és legelszántabb katonai ereje számára készült.

Több mint 500 gyilkosságért végezték ki a kora újkori német rablót

2020.03.24.

Egy másik korabeli gonosztevő, az állítólagos vérfarkas Petter Stump kivégzésének folyamata, amely igen hasonló volt Peter Niers halálához (kép forrása: Wikimedia Commons)

Habár Peter Niers (egyes forrásokban: Niersch, illetve magyarosan Nyers) legendája nem olyan széles körben ismert, mint a késő középkorból Vlad Țepeșé vagy a kora újkorból Báthory Erzsébeté, ugyanolyan hátborzongató – és az általa személyesen megölt emberek tekintetében jóval véresebb. Az említett két példához hasonlóan az idők kiszínezték számos természetfeletti elemmel, azonban személyének léte alapvetően nem kétséges.

1946 tavaszáig szovjet csapatok is jelen voltak Dániában

2020.03.23.

Szovjet katonák (három férfi és két nő) Bornholm szigetén (kép forrása: Wikimedia Commons)

1945. május 9-én szovjet csapatok szálltak partra Bornholm szigetén a Balti-tengeren, a mai Lengyelország és Svédország között. Az akkori Németország partjaihoz közel helyezkedő, ám Dániához tartozó szigetet megszálló jókora német helyőrség megadta magát, azonban a Vörös Hadsereg egységei még további 11 hónapon át, 1946 áprilisáig a szigeten maradtak.

Mennyire tartották fontosnak a kézmosást a történelem során?

2020.03.19.

Pilátus mossa kezeit Jan Lievens holland festő 17. századi alkotásán (kép forrása: Wikimedia Commons)

Mind a világjárvánnyal fenyegető vírusok, mind a mindennapi betegségek ellen az egyik leghatékonyabb védekezés a rendszeres kézmosás. A széles körben elterjedt nézettel ellentétben a múltban sem mindig tekintették ördögtől való dolognak a kéz tisztítását, még a középkorban sem.

A vegyésznő halála kellett a gyilkos anyag felismeréséhez

2020.03.18.

Karen Wetterhahn (kép forrása: chemistryworld.com)

Ahhoz, hogy a tudomány eljusson mai, soha nem látott fejlettségi szintjére, a történelem során rengetegen áldozták életüket – kutatók, orvosok, betegek, véletlen balesetet szenvedők és sokan mások. Habár sokan gondolhatják úgy, hogy a tudományos emberáldozatok a múlt tartozékai, valójában a modern korban is előfordul, hogy egy élet elvesztése hívja fel a tudósok figyelmét egy tényállásra. Így volt ez Karen Wetterhahn amerikai vegyészprofesszor tragikus 1997-es halála esetében is.

Tényleg nem tisztálkodtak a középkori emberek?

2020.03.17.

Kép forrása: millefleurstapestries.com

Megkerülhetetlen toposz az irodalomban, a filmben és a közbeszédben egyaránt, hogy a középkor embere – különösen, ha jobbágyi sorban élt – büdös és koszos volt, továbbá semmiféle fogalma nem volt a higiéniáról. E nézet bizonyítékaként gyakran hivatkoznak a nagy járványokra, mint például a 14. századi fekete halálra, illetve az olyan történelmi alakokra, akik arról híresek, hogy nemigen fürödtek. Kasztíliai Izabella spanyol királynő (ur. 1474-1504) például állítólag dicsekedett is azzal, hogy életében két alkalommal vett fürdőt: a születése napján, és aznap, amikor feleségül ment Aragóniai Ferdinándhoz.

Lótetemnek és fának is álcázták magukat az első világháború katonái

2020.03.16.

Kép forrása: warhistoryonline.com

Az álcázás a modern hadviselés egyik kulcseleme, amely mind a hadműveleti szintű csapatmozgások, mind az egyének harctéri tevékenységének az ellenség előli elfedését szolgálja. Különösen nagy jelentőséggel bír a felderítők, illetve az orvlövészek számára, mivel az e szerepköröket betöltő katonáknak létfontosságú, hogy rejtve maradjanak. A történelem során számtalan példa akad az elrejtőzés és az álcázás találékonyabbnál találékonyabb megoldásaira, és ez alól az első világháború sem kivétel.

A divaton és a filmeken is nagyot újított az ausztrál úszónő

2020.03.13.

Kép forrása: Wikimedia Commons

A fürdőruhadivatot a 20. század elején egy csapásra megváltoztató ausztrál úszónőről egy alkalommal a Harvard egyetem professzora jelentette ki egy „tudományos” tanulmányban, hogy ő „a tökéletes nő”. Annette Kellermann azonban nem csupán sportteljesítményével, de az üzleti élethez és a szórakoztató produkciókhoz való érzékével is megérdemelten vált hírességgé.

Ezeket a cikkeket olvastad már?