Férfinak öltözve kellett az első női hajósoknak felfedezniük a világot

2019.12.06.

Annie Brassey családjával a Sunbeam fedélzetén (kép forrása: Atlas Obscura)

A nők többsége számára a történelem nagy részében nem nyílt olyan lehetőség a világ felfedezésére, mint a férfiaknak. Különösen igaz ez a hajózásra, amely hagyományosan szigorúan a férfiak által űzött tevékenység, és a nők sokáig egyszerű utasként is ritkaságszámba mentek. Ez mára természetesen megváltozott, azonban ehhez hosszú időnek kellett eltelnie, és a hajózás is szinte teljesen átalakult ezen idő alatt.

Nem kötötték a fürdéshez a tisztaságot Amerika puritán telepesei

2019.12.05.

A telepesek partra szállása Plymouth-nál (kép forrása: history.com)

Amikor 1620-ban a híres Mayflower nevű hajó a mai Massachusetts állambeli Plymouth leendő helyére érkezett, angol puritán telepes utasai nem voltak túl jó illatúak a korabeli őslakosoktól fennmaradt beszámolók szerint. Az itt élő, a vampanoag törzsszövetséghez tartozó népekkel szemben a puritánok ugyanis egyáltalán nem fürödtek rendszeresen: a patuxet nemzethez tartozó híres útikalauzuk, Tisquantum (akit a történelem legtöbbször Squanto néven emleget) még rá is próbálta őket venni (sikertelenül) a rendszeres mosakodásra.

Genetikai elemzéssel megtalálhatták Marat bőrbetegségének okát

2019.12.04.

Marat halála Jacques-Louis David festményén (kép forrása: Wikimedia Commons)

Jean-Paul Marat-t, a francia forradalom politikaelméleti filozófusát, orvost és természettudóst 1793-ban saját fürdőkádjában érte a vég, ahol leszúrták. Egy kiadás előtt álló tanulmány azt vizsgálja, a gyilkosság során a Marat-t körülvevő újságpapírokra fröccsent és máig megőrződött vérből azonosítható-e a rejtélyes bőrbetegség, amely megkeserítette életét, és sokakat taszított tőle.

Csak mások elbeszéléseiből ismerjük az ókori kelta druidákat

2019.12.03.

Kép forrása: renegadetribune.com

Békés papok vagy veszélyes próféták? A természet tisztelői vagy a lázadás szítói? Nem sokat lehet biztosan tudni a kelta druidákról, ez azonban nem akadályozta meg a történelem során az embereket abban, hogy merő spekuláció alapján tegyenek megállapításokat valódi természetükről.

Lázadóból sztárrá vált az amerikaiak szemében Geronimo, az apacs

2019.12.02.

Kép forrása: historynet.com

Az összefoglaló néven indiánokként ismert észak-amerikai őslakosok közül máig az egyik leghíresebb Geronimo, a csirikava apacsok bedonkohénak nevezett csoportjának gyógyítója és gyakori vezetője. Az elterjedt tévhittel szemben sohasem volt törzsfőnök, azonban évtizedeken át tevékeny részt vállalt a mexikói és az amerikai katonai erők elleni küzdelemben, mígnem idős korában az amerikaiak foglyaként egyfajta élő látványossággá nem vált.

Halálos mindennapok a viktoriánus Nagy-Britanniában

2019.11.29.

Kép forrása: Pinterest

A 19. századi (avagy viktoriánus) Nagy-Britanniát a közvélemény a konzervatív etikett, a gótikus irodalom és az általános melankólia közegeként ismeri. E külső jegyek azonban jó okkal jellemzők a korra: a halál szinte bármikor lesújthatott váratlanul az emberekre. Egy pohár víz, egy szép ruha, vagy egy színekben pompázó tapéta mind végzetes veszélyt hordozhatott magában. A rossz köztisztaság, a veszélyes munkakörülmények és az élet minden területén jelen lévő mérgező anyagok miatt az erejük teljében lévőket is elérhette hirtelen a vég. Napjainkban a tudomány fejlődésének és a törvényi szabályozásoknak köszönhetően minden korábbinál hosszabb a születéskor várható élettartam, azonban e veszélyek közül némelyik ma is leselkedik.

Rasszizmus és gazdasági érdekek miatt próbálták eltitkolni a hatóságok Kalifornia első pestisjárványát

2019.11.28.

Dr. Rupert Blue és csapata 1905-ben (kép forrása: dustyoldthing.com / U.S. National Library of Medicine)

A 19-20. század fordulóján a világot egy, a középkori fekete halálnál kevésbé híres pestisjárvány szorongatta, amely Kínából kiindulva számos kikötővárosban ütötte fel a fejét több kontinensen. Amikor 1900 márciusában egy 41 éves San Franciscó-i lakos, Wong Chut King egy különösen borzalmas tüneteket előidéző betegségbe halt bele, sokan aggódni kezdtek, hogy a pestis elérte az Egyesült Államokat is.

Meghódította Amerika gyarmatosítóinak ízlését a csokoládé

2019.11.27.

Spanyol ciszterci szerzetesek csokoládét készítenek a kora újkorban (kép forrása: Pinterest)

Az Újvilág európaiak általi felfedezése és gyarmatosítása gyökeresen új pályára állította a világtörténelmet, és ez a legmindennapibb szokásokra és fogyasztási cikkekre is kiterjedt. A kakaó, illetve a csokoládé lassan, de biztosan világhódító útra indult, ez pedig részben egy angol kalóznak is köszönhető volt.

12 meglepő találmány az amerikai kontinens őslakosaitól

2019.11.26.

Kajakozó inuit férfiak (kép forrása: museu.ms)

Az amerikai kontinens őslakosait a legelterjedtebb narratívák a hódítók technológiájával szemben esélytelen, kőkorszaki fejlettségi szinten élő emberekként ábrázolják. Ezzel szemben e népek számos olyan találmánnyal álltak elő a kontinens európai gyarmatosítását megelőző elszigeteltségükben, amelyek arra sarkallták felfedezőiket, hogy föníciai, atlantiszi, származásukról költsenek elméleteket e fejlesztések magyarázatára – de volt olyan is, aki úgy gondolta, hogy a bibliai zsidók egy elveszett törzséről van szó. Mely ma is használt találmányokat köszönhetjük az Újvilág eredeti lakóinak?

Sosem hordott fegyvert Frank Costello, „a maffia miniszterelnöke”

2019.11.25.

Frank Costello a bíróságon (kép forrása: All That's Interesting)

Az általa ihletett Don Corleonéhoz hasonlóan Frank Costello politikusokat tartott a markában, nem volt hajlandó a drogkereskedelemben részt venni, és túlélt egy merényletkísérletet, amely kis híján sikerrel járt.

Ezeket a cikkeket olvastad már?