A levegőből szórtak volna pestises bolhákat Amerikára a japánok 1945-ben

2020.06.18.

Pestises holttestek Mandzsúriában, 1910-1911 körül (kép forrása: Wikimedia Commons)

1945-ben a második világháborúban immár egyértelműen vesztésre álló Japán a tömeges pusztulást hozó biológiai fegyver bevetésének tervével állt elő az Egyesült Államok ellen. Az ártatlanul hangzó Éjjeli Cseresznyevirágok hadművelet végül kudarcot vallott.

El Dorado keresésére áldozta életét I. Erzsébet kedvenc felfedezője

2020.06.17.

Sir Walter Raleigh egy H. monogramot hagyó ismeretlen művész festményén (kép forrása: Wikimedia Commons)

Keveseknek adatik meg az a megtiszteltetés, hogy egy nem létező helyet elhelyezzenek a térképen, I. Erzsébet angol királynő egyik elsőszámú udvaronca és felfedezője, Sir Walter Raleigh azonban közéjük tartozott. A szóban forgó hely pedig nem más, mint a legendás El Dorado aranyvárosa, amelynek létét a korabeli szóbeszéd a mai Venezuela területén feltételezte. Főként az angol hajósnak köszönhető a máig népszerű mítosz hosszú élete.

Emberelődök is rájárhattak az elhullott őselefántok tetemeire a mai Németország területén

2020.06.16.

A schöningeni őselefeánt egyik lábcsontja (kép forrása: Wikimedia Commons)

Egy erdei őselefánt (Palaeoloxodon antiquus) 300 000 éves, csaknem teljes csontváza került elő egy egykori bányából Németországban. Agyarai mintegy két és fél méter hosszúak. Az ősállat egy őskori tó partján lelte halálát, teteméből különböző ragadozók és dögevők, köztük emberelődök is fogyaszthattak.

A későbbi holokauszt borzalmait vetítette előre a namíbiai Cápa-sziget

2020.06.15.

A népirtás elől elmenekült, éhező hererók 1907-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)

1904 és 1908 között a namíbiai herero nép 80 százaléka és a nama nép 50 százaléka veszett oda a szervezett népirtásban, amelyet a német gyarmati hatóságok vittek véghez. Az áldozatok nagy része a Cápa-szigeten (Haifischinsel) és hasonló kegyetlen táborokban lelte halálát.

Hitler titokban találkozott „Malájföld tigrisével” 1940 végén

2020.06.12.

Jamasita Tomojuki (kép forrása: Wikimedia Commons)

1940 decemberében, három hónappal a német-olasz-japán háromhatalmi egyezmény aláírását követően japán tisztek kontingense érkezett Berlinbe újdonsült szövetségeseikkel konzultálni. Vezetőjük Jamasita Tomojuki tábornok volt, a Japán Birodalmat ekkor de facto irányító militarista klikk veteránja, aki gyakorlatilag egész felnőtt életét háborúzással töltötte. Néhány évvel később „Malájföld tigriseként” ismerte meg a világ, miután ő irányította Szingapúr 1942-es elfoglalását a britektől.

Ütések ellen védhetett eredetileg a férfiak szakálla

2020.06.11.

Charles Darwin (kép forrása: wallpaperflare.com)

Napjainkban a szakáll egyre nagyobb népszerűségnek örvend a férfiak körében, és a történelem folyamán is számos kultúrában fontosnak tartották, mint a férfiasság jelképét, egyes közösségekben pedig a ma is vallási jelentőséggel bír. Evolúciós funkciója azonban – ha van – meglehetősen vitatott: egy új elmélet szerint a telt szakáll a fizikai küzdelemben nyújthatott őseinknek némi védelmet, miként az oroszlánok sörénye.

Meghatározta Mumbai fejlődését a századforduló pestisjárványa

2020.06.10.

Hindu hamvasztásos temetési szertartás Bombay utcáin a járvány idején (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az indiai Mumbai tengerparti külvárosa, a hagyományosan nagyszámú katolikus lakossal bíró Bandra tekergő utcáin sétálva az ember számos, a házak falaira meszelt keresztet láthat. E jelek a várost több mint egy évszázada végigpusztító pestis emlékei, abból a korból, amikor a várost még Bombaynek hívták, és brit uralom alatt állt. A mára szinte elfeledett katasztrófa óriási hatással volt a város fejlődésére.

IV. György angol király egy népi szertartáson feleségül is vette szeretőjét

2020.06.09.

Albert Eduárd walesi herceg (a későbbi VII. György brit király) és Dániai Alexandra hercegnő esküvői fotója, 1863. (kép forrása: Wikimedia Commons)

A modern esküvők a legtöbb esetben megszokott kellékeket vonultatnak fel: a menyasszony ruhája fehér, az egybekelő pár gyűrűt húz egymás ujjára, és fogadalmakat tesznek. Mióta létezhetnek e szokások, és mi tette őket nem csupán népszerűvé, de időtállóvá is?

Robert Kennedy meggyilkolása is segítette Scooby-Doo megszületését

2020.06.08.

Robert F. Kennedy utolsó beszéde közben, 1968. június 5. (kép forrása: The Washington Post)

Scooby-Doo, a beszélő, nyomozó dán dog 1969 óta immár 16 különböző rajzfilmsorozatban, két élőszereplős filmben, 35 egész estés rajzfilmben, 20 videojátékban, 13 képregénysorozatban és öt színpadi drámában szerepelt. Idén újabb egész estés alkotásban teszi tiszteletét világszerte, a Scooby! című 3D-s számítógépes animációs film formájában. Az évtizedek óta gyermekek millióit szórakoztató kutya és a vele tartó kamasz társaság létrejötte azonban korántsem volt véletlen: Scooby, Bozont, Vilma, Diána és Fred kalandjait 1968 amerikai közhangulata és politikai légköre szülte – különös tekintettel Robert F. Kennedy elnökjelölt-aspiráns, a hasonló sorsra jutott John F. Kennedy elnök öccsének meggyilkolására.

Saját kórházat kellett emelniük a kínai lakosoknak a San Franciscó-i pestis idején

2020.06.05.

A Tung Wah Beteggondozó (kép forrása: chinesehospital-sf.org)

A Kaliforniába érkező első kínai bevándorlók igen sok nehézséggel néztek szembe. Az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig több járvány is kitört a San Francisco-öböl körül, a himlőtől a koleráig. A megbetegedések gyakori központja volt a város kínai negyede, ami ahhoz vezetett, hogy az egészségügyi hatóságok – napjaink tudományos ismeretei híján – az itteni lakókat és szokásaikat tegyék felelőssé a járványokért. 1877-ben Hugh Toland orvosprofesszor azt állította egy kongresszusi bizottság előtt, hogy a San Franciscó-i szifiliszes megbetegedések 90 százalékát a kínai szexmunkások okozták.

Ezeket a cikkeket olvastad már?