Miért teknősök hordják a hátukon a világot számos nép mitológiájában?

2019.12.19.

A hindu mitológia világteknősének egy kora újkori ábrázolása (kép forrása: Wikimedia Commons)

Aki találkozott már a több nyelvben is előforduló „teknősök végtelen sora” kifejezéssel, valószínűleg ismeri azt a mitológiai képzetet, miszerint a világot egy gigantikus teknős hordozza a hátán. Míg a filozófusok által hangoztatott kifejezés újkori keletű, a kozmikus teknősök toposza évezredek óta jelen van a világ különböző tájainak világmagyarázataiban. Hogyan lehetséges, hogy több kultúrában is éppen erre az állatra esett a választás, hogy otthonunk hordozója legyen?

Évszázadokba is telhet Laosz területének bomba- és aknamentesítése

2019.12.18.

Kép forrása: abcnews.com

A vietnámi háború egy kevésbé ismert (és egyes aspektusaiban máig rejtélyes) arculata az Észak- és Dél-Vietnámmal szomszédos országokban, Kambodzsában és Laoszban folytatott titkos katonai műveletek története. Az amerikai különleges egységek és helyi szövetségeseik által az észak-vietnámi reguláris erők (a Vietnámi Néphadsereg) és a Vietkong gerilláinak ezekben az országokban elhelyezett titkos támaszpontjai és Dél-Vietnámba vezető utánpótlási vonalai, az úgynevezett Ho Si Minh-ösvény ellen indított támadásai azonban fontos, ám a korabeli nyilvánosság előtt jórészt rejtve maradt részét képezték a konfliktusnak. Jól mutatják, hogy a négy országra felosztott egykori francia gyarmat Indokína valójában sok szempontból egyetlen, szinte összefüggő harcteret jelentett a Szovjetunió és Kína, illetve az Egyesült Államok által támogatott erők proxyháborújában. E műveletek egy különös, ám annál szomorúbb rekordot is eredményeztek: Laosz az amerikaiaknak hála a történelem legtöbbet bombázott országává vált.

Sikert kovácsolt születési rendellenességéből a „háromlábú ember”

2019.12.17.

A különféle testi deformitásokkal, fogyatékosságokkal rendelkező emberek bizarr „látványosságként” való mutogatása napjainkra szerencsére eltűnt a világ nagy részén, a 19. században azonban valóságos aranykorukat élték a kiszolgáltatott helyzetben lévőket ily módon kihasználó mutatványosok. Leghíresebb közülük P.T. Barnum, aki évtizedeken át sikeresen játszott rá a közönség morbid kíváncsiságára. Sovány vigasz, ám egyúttal örömteli élettörténetek forrása, hogy a mutatványosok csapatát alkotó emberek közül – akiknek különös kinézetük vagy munkaképességüket korlátozó rendellenességeik miatt kevés lehetőségük volt „normális” bevételi forrást találni a megélhetéshez – sokaknak sikerült viszonylagos gazdagságot elérniük karrierjük során. Az ilyen „látványosságok” közé tartozott Francesco „Frank” Lentini, a „háromlábú ember”, aki egy úgynevezett parazita ikertestvérnek köszönhette hírnevét.

Az otthon ízeit hozták a frontvonalba az amerikai „fánkos babák”

2019.12.16.

Az Amerikai Vöröskereszt női önkéntese egy friss adag fánkkal a második világháborúban (kép forrása: All That's Interesting)

A történelem során a nők által a háborúkban játszott szerep rendre háttérbe szorul, mivel a harci cselekményekben túlnyomórészt férfiak vesznek részt. A modern kor fegyveres konfliktusaiban leggyakrabban a sebesültekkel foglalkozó ápolókként tűnnek fel, ritkábban pedig a harcmezőn – férfi társaik kétkedése és az eléjük gördített más akadályok ellenére – fegyverrel állnak helyt. Ennél azonban sokkal változatosabb szerepek is jutottak nekik a háborúk történetében. Jó példa erre a második világháborúban az amerikai csapatokat kísérő „fánkos babák” (Donut Dollies) esete.

Tudta-e, hogy...?

2019.12.13.

Hitler 1938-ban egy expedíciót indított a Déli-sarkra, hogy biztosítsa Németország margarin ellátását. A küldetés célja egy bálnavadász bázis létrehozása volt, amelynek feladata az lett volna, hogy nagy mennyiségű, a margarin gyártásához akkoriban elengedhetetlen, bálnaolajjal lássa el a német élelmiszeripart.

Valóban tudtak állati ürülékkel gyógyítani a középkorban?

2019.12.13.

A középkori krónikák rendszeresen előforduló legendás állata az úgynevezett bonakon, amely hátsó fertályából lángoló székletet lő támadóira (kép forrása: Wikimedia Commons)

Amikor az ember megbetegszik, sok esetben ragadtatja el magát olyan fogadkozásra, mint hogy bármit megtenne, hogy jobban legyen. Ezt természetesen ritkán gondolja szó szerint – mi történne például, ha erre az a válasz érkezne, hogy fogyasszon állati ürüléket?

Miért félnek az izlandi gyermekek Grýlától, a karácsonyi boszorkánytól?

2019.12.12.

Grýla egy bölcsőben fekvő csecsemő fölé hajol (kép forrása: Twitter)

Az izlandi kultúra méltán híres világszerte egyedi mivoltáról. Az Atlanti-óceán által elszigetelten több mint ezer éve alakuló, a kereszténység felvétele előtti skandináv kultúrát és a későbbi európai hagyományokat is a maga módján értelmező és továbbgondoló mondakörök és hiedelemvilág számtalan különös példával szolgálnak arra, hogy egy kis létszámú, ám sok évszázados egybefüggő történetiséggel rendelkező kultúra miként alakítja saját képére a külső behatásokat, és ötvözi azokat a teljességgel saját elemekkel. Nincs ez másként a karácsonyi hagyományok esetében sem: a szigetországban a gyermekeket egészen különös lényekről szóló mesékkel igyekeznek jó magaviseletre bírni.

Máig nem tisztázott, miért száműzte Rómából az író Ovidiust a császár

2019.12.11.

Publius Ovidius Naso (kép forrása: svd.se)

Botránykeltő stílusával a római irodalom aranykorának egyik jeles képviselőjévé vált Ovidius, és számos rajongót szerzett magának merész költeményeivel. Nem tartozott azonban közéjük az uralkodó, aki miatt sikere csúcsán hátra kellett hagynia az aranyéletet.

Nem tudni, kutya-e vagy farkas a 18 000 éves szibériai kölyök

2019.12.10.

Kép forrása: siberiantimes.com

A halálakor mindössze két hónapos kölyöknek épen maradt szőrzete, szempillái, nyílhegy formájú tejfogai, de még bársonyos orra is. A tetemre még 2018 nyarán bukkantak Jakutszk városától északkeletre az Ingyigirka folyó mentén lévő fagyott földben, azonban a tudósok DNS-vizsgálattal sem tudják eldönteni továbbra sem, hogy farkasról vagy háziasított ebről van szó.

Hogyan tartották titokban a japánok a Pearl Harbor elleni támadást?

2019.12.09.

A süllyedő USS California csatahajó Pearl Harbornál, 1941. december 7. (kép forrása: historyonthenet.com)

1941. december 7. óriási jelentőségű fordulópontot jelentett a második világháború menetében: a japán haditengerészet repülős alakulatai rendkívül nagyszabású és teljesen váratlan támadást hajtottak végre az amerikai haditengerészet hawaii bázisán, az Oahu szigetén található Pearl Harboron. A támadás során az amerikai csatahajó-állományban jelentős károk keletkeztek, és félő volt, hogy Japán képes lesz kialakítani a tengeri fölényt a Csendes-óceánon. A támadás bevonta az addig közvetlenül nem érintett Egyesült Államokat a világméretű konfliktusba. Mi volt az oka annak, hogy a japánok ennyire hatékonyan és észrevétlenül képesek voltak cselekedni?

Ezeket a cikkeket olvastad már?