Hetente történt gyilkosság a vadnyugat legrosszabb bányászvárosában

2020.07.08.

Cerro Gordo fő utcája (kép forrása: Wikimedia Commons)

A nehezen megközelíthető Cerro Gordo városkájában, Kalifornia keleti hegyvidékén egykor nagy értékben hoztak a felszínre ezüstöt, ólmot és cinket – és elkövettek átlagosan heti egy gyilkosságot. Manapság a település elhagyatott, sokak szerint az itt elhunytak szellemei kísértenek az épületekben. Egyetlen lakója van, aki gondját viseli a helynek.

Véres történelem

2018-ban a területet megvásárolta fiatal befektetők egy csoportja, akik a hely rovott múltjából akartak turistaattrakciót faragni, például a golyók lyuggatta szalon épületéből, amelynek belső falain máig vérnyomok látszanak.

A város a tavasszal azzal került ismét a hírekbe, hogy az egyik befektető, Brent Underwood egyedül ragadt Cerro Gordóban, miután egy hóvihar másfél méternyi hóval vette körbe az eleve bajosan megközelíthető helyszínt.

Mivel a karbantartó éppen beteg feleségét ápolja, Underwood egyelőre továbbra is kénytelen egyedül maradni a hidegben az állítólagos szellemekkel, konzervételeken élve.

Saját bevallása szerint kisebb felújításokkal igyekszik elütni az időt – annyi bizonyos, hogy a tomboló világjárványt viszonylagos biztonságban vészelheti itt át. Miért tartja azonban a vállalkozó is annyira kísértetjárta helynek Cerro Gordót?

A Los Angelestől mintegy 300 kilométerre északra, az Inyo-hegységben fekvő kisvárost 1865-ben alapították, miután egy Pablo Flores nevű férfi ezüstre bukkant a közelben. A településnév spanyolul annyit tesz: „kövér domb”.

A városka valóban gyorsan hízásnak indult: Kalifornia legnagyobb ezüst- és ólomlelőhelyévé vált, azonban lakói sosem alkottak valódi közösséget – ennek elsődleges oka az volt, hogy minden egyéb civilizációtól igen távol fekszik. A legközelebbi élelmiszerbolt ma is a 40 kilométerre lévő Lone Pine-ban található, és az út több mint egyharmada egyszerű földút.

Cerro Gordónak virágkora csúcsán mintegy 5000 lakója volt. Mivel azonban rendfenntartó erő nem volt, a szesz viszont szabadon folyt a szalonokban, a várost főként az erőszak igazgatta. A bányászok hamar rászoktak arra, hogy homokzsákokkal rakták körbe fekhelyeiket az eltévelyedett éjszakai lövések ellen.

Szellemvárossá válás

Ahogy az erőszak egyre jobban elharapódzott, az ezüst ára pedig csökkent, a bányászat is lelassult Cerro Gordóban. Az 1900-as évek elején adott új lendületet a cinkkészletek felfedezése a környéken, és a város az Egyesült Államok legnagyobb cinkkarbonát-termelőjévé vált.

Cerro Gordo madártávlatból (kép forrása: Wikimedia Commons)

1938-ra Cerro Gordo teljességgel átállt a cinkkitermelésre, azonban a bányák hamarosan kimerültek, a lakosok pedig másfelé kerestek megélhetést – az 1950-es évekre már jobbára lakatlan volt. Nem sokkal később már szellemvadász-túrákat szerveztek ide, illetve gazdagabb társaságok kibérelték valamelyik házat a háborítatlan mulatozáshoz.

Napjainkban a város eredeti épületei közül 22 áll még, köztük több lakóépület, az egykor színházként is használt templom, a múzeum, illetve egy egykori vegyesáru-kereskedés. A régi bányajáratok némelyikébe is le lehet ereszkedni.

A város korábbi gondnoka, Robert Louis Desmarais éppenséggel maga is bányász volt egykor. Ő gondozta Cerro Gordót egészen 2018-ig, amikor fiatal befektetők csoportja vásárolta fel 1,4 millió dollárért.

Új tulajokkal újjáéledhet?

Mielőtt Underwood és társai megvásárolták volna, Cerro Gordo két fivér tulajdonát képezte, akik névtelenek kívántak maradni a nyilvánosság előtt. Ők szüleiktől örökölték meg, akik az 1980-as évektől a 2000-es évek elején bekövetkezett halálukig itt éltek.

„Beleszerettem az otthonossága és a történelme egyvelegébe” – mondta el Underwood, aki egy történelmi szállót is birtokol Texasban. „Kihívást kerestem, és valóban meg is kaptam, és még annál is többet.” A tranzakciót illő módon 2018. július 13-án, pénteken véglegesítették a felek.

Egy bánya bejárata a város mellett (kép forrása: Flickr)

Underwood szerint Cerro Gordo nincs híján a hátborzongató történeteknek, így ideális helyszín a kalandvágyó turisták számára. „Az egyik történet szerint egyszer 30 bányász ragadt a föld alatt, éppen az épület alatt, amelyben lakom. Bármennyire rettenetes is kimondani, most is odalent vannak” – mondta.

A szellemváros nemrég azzal került a hírekbe, hogy Underwood szándékán kívül egyedül ragadt ott. Még a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések bevezetése előtt tette meg autóval az utat Texasból Kaliforniába, megérkezése után pedig Desmarais távozott, hogy feleségét ápolja.

A rövidnek szánt ottlétet egy hóvihar hosszabbította meg, amely miatt Underwood nem tudott kijutni. A közösségi média segítségével mindenesetre megosztotta a világgal itteni mindennapjait, amelyek nagy részét az állítólag kísértetjárta Belshaw-házban tölti.

A két hálószobás épület egykor a város legbefolyásosabb alakja, Mortimer Belshaw otthona volt. Az övé volt a bányák nagy része, valamint a vegyeskereskedés is, és ő építette az ide vezető utat is.

Cerro Gordo (kép forrása: Wikimedia Commons)

„Minden az övé volt, a kereskedelem minden részére hatással volt itt” – mondta Underwood, akinek nagy tervei vannak a várossal. A nyolc emeletes ágyat tartalmazó bányásszálló – amelybe Desmarais már beszerelt egy működő vízpumpát – lesz az első a felújítandó épületek listáján.

A későbbiekben itt szeretnének létrehozni egy zenei stúdiót, illetve egy csillagvizsgálóként használható teraszt – a lakatlan vidéken páratlanul tiszta az éjszakai égbolt.

A szellemváros hamarosan nyitva áll majd a látogatók előtt – az azonban senkinek nem javasolt, hogy egyedül induljon el felfedezni.

Testedzés középkori lovagi módra

2020.07.07.

Részlet egy 14. századi vívó-kézikönyvből (kép forrása: Wikimedia Commons)

A világjárvány első áldozatai közt voltak a különféle edzőtermek és sportlétesítmények, így a testmozgás kedvelőinek más lehetőségek után kellett nézniük, hogy formában maradhassanak. Nem elvetendő ilyen helyzetben a történelmi példákból ihletet meríteni. Hogyan edzett például egy 15. századi francia lovag?

Tekintélyes történész kérdőjelezte meg az „angolszász kor” valóságát

2020.07.03.

Angolszász uralkodó tanácsa (witan) körében egy 11. századi illusztráción (kép forrása: Wikimedia Commons)

A történettudomány elfogadott tényként kezeli, hogy a rómaiak Kr. u. 410 körül történt kivonulása után az Európából érkező, germán nyelvet beszélő angolok, szászok és jütök valóságos invázióval hódították meg a mai Anglia területét az 5. század folyamán, meghonosítva nyelvüket és kultúrájukat, amely egészen Hódító Vilmos és francia ajkú normannjai hódításáig meghatározó volt. Az elméletet az angol nyelv germán gyökerei és történeti források is alátámasztani látszanak. A Cambridge-i Egyetem professzora, Susan Oosthuizen szerint azonban a források esetében félreértelmezésről, a nyelvváltás esetében pedig fokozatos átállásról van szó.

Versenyt futottak a szovjetekkel az amerikaiak a náci atomprogram titkaiért

2020.07.02.

A Haigerlochnál talált német kísérleti atommáglya szétszerelése, 1945. április (kép forrása: Wikimedia Commons)

A szövetségesek egyik legnagyobb félelme a második világháború előrehaladtával az volt, hogy Hitler sokat hangoztatott „csodafegyverei” közül valamelyik esetleg valóban beváltja a hozzá fűzött reményeket. Bár a „Wunderwaffe”-projektek némelyike egészen földtől elrugaszkodott volt (a földrengést előidéző szerkezettől a „halálsugárig”), mások, mint például a biológiai, illetve vegyi fegyverfejlesztések eredményesek voltak, és akár óriási veszteségek okozására is alkalmasak lehettek volna. A legfélelmetesebb eshetőség azonban az volt, hogy a Harmadik Birodalom elkészíti és beveti az atombombát.

Pusztító írországi járvány adta az ihletet Drakula gróf természetfeletti képességeihez

2020.07.01.

Vlad Țepeș (kép forrása: Wikimedia Commons)

Habár mindenki ismeri a fiktív vámpír gróf és a középkori havasalföldi fejedelem, Vlad Țepeș kapcsolatát, ez valójában nemigen halad túl a névrokonságon. Bram Stoker klasszikussá vált regényéhez a valódi ihletet egy pusztító járvány adhatta, melynek során élve temettek el betegeket, a lakosok pedig ugyanúgy össze voltak zárva a halállal, mint a főhős Jonathan Harker a vérszomjas gróf várában.

A legjobb ajándékok középkori újszülöttek – és szüleik – számára

2020.06.30.

Újszülöttek keresztelése egy középkori krónikaillusztráción (kép forrása: picryl.com)

Mint azzal szinte minden szülő egyetért, a csecsemőgondozáshoz rengeteg felszerelésre van szükség. A középkorban a bölcsőn kívül is számos olyan tartozéka volt a gyermeknevelésnek, amely a mai szülőknek is ismerős lenne.

Miért vált a Robin Hood-legenda főgonoszává I. János angol király?

2020.06.29.

Kép forrása: Wikimedia Commons

A nevét több mint 800 éve a modern jogállamok felé tett egyik első lépésnek tekinthető Magna Cartával a történelembe beleíró I. (Földnélküli) János angol király (ur. 1199-1216) neve az emberek többsége számára a Robin Hood-legenda antagonistájaként ismerős. A klasszikus igazságtalan zsarnok képéről azt hinné az ember, hogy aligha felelhet meg a történelmi valóságnak, és hogy a bárók által korlátlan hatalma egy részének feladására kényszerített király karaktergyilkosság áldozata lett.

Üzleti verseny és a távírászok vitája is rontott a Titanic helyzetén

2020.06.26.

A Titanic utolsó mentőcsónakja az RMS Carpathia gőzös közelében (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az 1912-ben elsüllyedt, elsüllyeszthetetlennek mondott Titanic a kor egyik technológiai újításával, a drótnélküli távíróval is fel volt szerelve. Miután az óceánjáró jéghegynek ütközött, a hajó szikratávíróján keresztül vészjelzéseket adott le, aminek köszönhetően a helyszínre érkező Carpathia gőzös több száz ember életét mentette meg. Ugyanakkor a süllyedő óceánjáróról küldött különböző vészjelzések zavart is okoztak, és az sem segített, hogy annak távírásza megsértette a hozzájuk legközelebb haladó hajó távírászát.

Erős rasszista háttere volt a 20. század eleji amerikai kisded-szépségversenyeknek

2020.06.25.

Kép forrása: Wikimedia Commons

A 20. század eleji Amerikában az emberek előszeretettel látogatták az állami vásárokat, hogy megcsodálják a díjazott lábasjószágokat, az óriás zöldségeket, a legfinomabb pitéket – és a „legjobbnak” minősített csecsemőket is.

A nők termékenységét fokozza egy, a neandervölgyiektől örökölt gén

2020.06.24.

Kép forrása: Wikimedia Commons

Európa női lakosságának egyharmada rendelkezik egy, a neandervölgyi embertől örökölt génnel, amely növeli a termékenységet és csökkenti a vetélés kockázatát a terhesség korai szakaszában, állítja egy nemrég a Molecular Biology and Evolution című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány.

Ezeket a cikkeket olvastad már?