Sorstársuk árulta el a legnagyobb amerikai rabszolgaszökés résztvevőit

2020.07.24.

Kép forrása: Flickr

1848-ban az Egyesült Államok fővárosa, Washington D.C. a kormányzati tevékenység mellett a kereskedelem fontos központja is volt – ebbe akkoriban beletartozott a rabszolgakereskedelem is. A városban több piacon is árulták a jogaiktól megfosztott embereket, és több tucatnyi, erre kialakított helyen tartották őket fogva. Abban az évben azonban egy ember elkeseredése az ország történelmének legnagyobb és talán legvakmerőbb szökési kísérlethez vezetett: egy éjszaka 77 rabszolga szállt fel titokban a The Pearl nevű szkúnerre, néhány rabszolgatartás-ellenes aktivista segítségével.

Mi minden változott volna, ha életben marad VIII. Henrik első fia?

2020.07.23.

VIII. Henrik (kép forrása: Wikimedia Commons)

VIII. Henrik angol király fiúörökös iránti törekvése folytán hatszor nősült, szakított a katolikus egyházzal, és útjára indította az angol reformációt. Mi lett volna azonban, ha Henrik már első felesége által biztosítani tudja a Tudor-ház jövőjét a szigetország trónján? Ehhez ugyanis közelebb járt, mint sokan gondolnák, írja a BBC HistoryExtra weboldala.

Bűnös életmódja miatt 300 évre befalazták VI. Sándor pápa lakosztályát

2020.07.22.

Kép forrása: Wikimedia Commons

VI. Sándor pápa 15. század végi uralma a nepotizmus, a korrupció és a szexbotrányok melegágya volt – egyöntetűen őt tartják a történelem legkorruptabb katolikus egyházfőjének. A Rodrigo Borgia néven született fiatalember a kezdetektől vesztegetéssel tört a csúcsra, pozícióját pedig arra használta fel, hogy gazdaggá tegye barátait és családját. Saját tettei mellett hírhedt családja története telis-tele van elvetemült cselekedetekkel, a politikai merényletektől a testvérgyilkosságokon át az állítólagos vérfertőző kapcsolatokig – mégpedig a pápa saját gyermekei között. Egyes történészek azonban amellett érvelnek, hogy VI. Sándor talán mégsem volt annyira rossz, mint amilyennek hírneve alapján gondolja az utókor.

Középkori tanmese démonokról és bűnbocsánatról

2020.07.21.

Kép forrása: Flickr

A kereszténység egyik központi kérdése, amelyet talán a leggyakrabban tesznek fel mind a hívek, mind a valláson kívüliek: valóban nyerhet bocsánatot bűneiért bárki, bármilyen súlyosak is azok a bűnök, amíg szívében bánatot érez értük, és elfogadja megváltójának Jézust? Mi a helyzet akkor, ha a feloldozás után visszaesik a bűnbe, netán még durvábbakat követ el? Ezután is jár neki a bocsánat? Hogyan vélekedtek e kérdésről a középkorban?

Tragédiák sora kísérte a karlendítést megtagadó német férfi életét

2020.07.20.

Kép forrása: vintage-everyday.com

1936. június 13-án a hamburgi Blohm und Voss hajógyárban nagyszabású ceremóniát tartottak a legújabb tengerjáró, a 90 méter hosszú, bark osztályú vitorlás Horst Wessel vízrebocsátása alkalmából. A hajó a náci pártpropaganda egyik elsőszámú mártírjáról kapta nevét, az eseményt pedig az állampárt helyettes Führere, Rudolf Hess beszéde koronázta meg, melynek során végig mellette állt maga a vezér, Adolf Hitler is. A hajót a névadó SA-vezér édesanyja keresztelte meg a hagyományos üveg pezsgővel, az összegyűlt gyári munkások és bámészkodók tömege pedig lelkesen a magasba emelte a karját, a nácik bevett üdvözlését bemutatva – egy ember kivételével.

Roosevelt tartotta egyben Sztálin és Churchill törékeny szövetségét

2020.07.16.

Churchill, Roosevelt és Sztálin Jaltában (kép forrása: Wikimedia Commons)

A nemzetközi diplomáciában a szorult, kilátástalan helyzetekben gyakran válik igazzá a mondás: „az ellenségem ellensége a barátom.” Így volt ez a második világháborúban is, amikor a hosszú ideje szívélyes, ám közelinek nem mondható viszonyt ápoló Egyesült Államok és Nagy-Britannia összefogott az addig szinte az egész világ által páriának tekintett Szovjetunióval. Ez valószínűleg sohasem történt volna meg, ha Adolf Hitler képében nincs közös ellenségük: az amerikaiak az első világháború után az izoláció külpolitikáját részesítették előnyben, Nagy-Britannia igyekezett egyben tartani gyarmatbirodalmát, míg a Szovjetunió mindkettőjük kapitalista gazdasági berendezkedésével ellentétben álló kommunizmust képviselte.

Hogyan vált a szerencse helyett a borzalmak jelképévé a horogkereszt?

2020.07.15.

A náci Németország vezető alakjai az 1930-as években (b-j: Adolf Hitler, Hermann Göring, Joseph Goebbels, Rudolf Hess) (kép forrása: Wikimedia Commons)

A szvasztika, azaz a 90 fokban hajlított ágakkal bíró kereszt fontos szimbólum több egykori és ma is élő hitrendszerben egyaránt. Az idők során jelképezte többek között a jó szerencsét, a teremtés végtelenségét és a legyőzhetetlen, forgó Napot. Hogyan lett mára a nyugati világ számára a nácik által elkövetett borzalmak – sok helyen törvénnyel tiltott – jelképe?

Sokféleképpen vélekedtek a kövér és sovány emberekről a középkorban

2020.07.14.

Joos van Cleve: VIII. Henrik angol király (1530-1535k.) (kép forrása: Wikimedia Commons)

Manapság a hétköznapokban az ember szinte folyamatosan szembesül valamilyen formában a testsúllyal kapcsolatos különféle véleményekkel – ha máshol nem is, a divatcikkek vagy a szépségipari, esetleg kimondottan fogyókúrás termékek reklámjaiban, amelyek a nőket és férfiakat egyaránt célba veszik. Sokan küzdenek súlyfelesleggel – különösen ma, miután bezárkózva, a szokottnál kevesebb testmozgással töltötték az elmúlt néhány hónapot –, és még többen gondolják úgy, hogy ez egy kizárólag modernkori probléma, amely az ipari élelmiszertermelés előtti időkben egyszerűen nem volt jelen. Ez azonban ebben a formában nem igaz: voltak túlsúlyos, és kimondottan kövér emberek is a középkorban. Hogyan tekintettek a testsúlyra ekkoriban? A válasz – mint az egész kor – igencsak összetett.

Leningrádban egyetlen állatkerti állatot sem ettek meg az ostrom során

2020.07.10.

Kraszavica (Szépség), a törpe víziló egyik gondozójával (kép forrása: Pinterest)

Habár gyakran a háborúk első áldozatai között vannak az olyan luxusnak tekintett intézmények, mint az állatkertek, a leningrádi állatkert lakóinak többsége – már amelyeket nem evakuálták a város körülzárása előtt – túlélte a csaknem két és fél évig tartó ostromot.

A 18. században az érettebb nőket kedvelték jobban a férfiak

2020.07.09.

Pietro Fabris: Házaspár egy asztalnál (kép forrása: Wikimedia Commons)

A 18. századi brit férfiak tüzesebb és tapasztaltabb szeretőknek tartották a(z akkoriban) középkorúnak tartott, 30 és 50 év közötti nőket egy új kutatás tanúsága szerint. A Cambridge-i Egyetem kutatója, Ella Sbaraini különböző György-kori naplókat, nyomtatványokat, pamfleteket és más írott forrásokat dolgozott fel a korabeli nők szexuális életének vizsgálatához.

Ezeket a cikkeket olvastad már?