Régi német egyetemi hagyomány a koponya alakú söröskorsó

2019.05.15.

Kép forrása: beerstein.net

A 19. század végi Németországban a végzős orvostanhallgatók kötelező kellékei közé tartozott talárjuk, jegyzeteik és minden más mellett egy koponya alakú söröskorsó is. A csontot mintázó füllel ellátott, anatómiailag precízen megmunkált edényeket leggyakrabban akkor emelték a magasba, amikor a napjainkban is népszerű „Gaudeamus igitur” kezdetű diákénekbe fogtak bele, amely a mulandó ifjúság ünnepléséről szól. A halált jelképező korsóknál mi sem illett jobban ehhez a dalhoz.

A maják utolsó, elkeseredett harcának helyszínére bukkanhattak

2019.05.14.

Kép forrása: LiveScience

Több száz maja tárgyra bukkant egy lengyel régészcsapat egy guatemalai tóban. A leletek között vannak fegyverek – mint például egy kőből készült buzogányfej és egy obszidiánpenge is, ezek nagy száma alapján a kutatók arra következtetnek, ez lehetett az őslakos harcosok és a spanyol konkvisztádorok közötti utolsó csata helyszíne.

Ellentmondásos írások szólnak Vörös Erik lányáról

2019.05.13.

Egy 10. századi svédországi női harcos sírja alapján készült rajz (kép forrása: 0news.net)

A középkori irodalomban kevés olyan nőábrázolás maradt fenn, amely a sztereotipikus szerepektől eltérne, azonban a skandináv legendáriumban annál több harcias asszonnyal találkozhatunk. Közülük az egyik legérdekesebb, többféle ábrázolásban is megénekelt személy Vörös Erik lánya, Freydis.

Ki volt az igazi Captain Morgan?

2019.05.10.

Henry Morgan (kép forrása: All That's Interesting)

Henry Morgan kapitány napjainkban leginkább egy népszerű fűszerezett rummárka arcaként ismert. E legendás kalóz azonban valódi történelmi személy, aki már saját korában is tengeri kalandjairól volt ismert, és sikeres emberként vonult vissza.

Egészben evett meg egy kígyót egy őskori amerikai indián

2019.05.09.

Texasi csörgőkígyó és rezesfejű mokaszinkígyó (kép forrása: Wikimedia Commons)

Sokszor elképesztő felfedezések várnak a kutatókra a legváratlanabb helyeken. Ilyen történt nemrég, amikor a texasi Alsó-Pecos kanyonvidéken az 1960-as években gyűjtött őskori székletmintákat kezdték átvizsgálni – a 12 000 évvel ezelőtt itt élt őslakosok igen különös rituális szokására derült fény.

Egy dartsjátékból kerekedett mészárlás nyomait találhatták meg Alaszkában

2019.05.08.

Az ásatás helyszíne (kép forrása: All That's Interesting)

A délnyugat-alaszkai őslakosok, azaz a jupik népcsoport körében egy több évszázados történet szól arról, hogy egy ártatlan, darts-szerű játékban játszott mérkőzés véres mészárlásba torkollott. A most előkerült 350 évvel ezelőtti nyomok alapján a történet legalábbis részben igaz lehet.

Porral és démonokkal altatták a gyermekeket az ókori Mezopotámiában

2019.05.07.

A káosz és a napisten harca az ókori Mezopotámiában (kép forrása: Wikimedia Commons)

A csecsemők egyik legfőbb tevékenysége a sírás, amin a történelem során semmilyen szülőnek sem sikerült változtatnia, azonban mindig is igyekeztek mindent megtenni elcsitításukra. A módszerek azonban meglehetősen változatosaknak bizonyultak időben és térben.

Mióta bújnak elő táncosnők a tortákból?

2019.05.06.

A híres 1895-ös rajz (kép forrása: Wikimedia Commons)

Habár egyes helyeken – mint például az Egyesült Államok jelentős részén – még az olyan, nem élelmiszert is tartalmazó finomságok, mint a Kinder-tojás is tiltás alá kerülnek, amiért veszélyes ehetetlen dolgokat az ételbe rejteni, az élő emberek (különösen nők) tortában való elrejtésének valamiért szinte világszerte erős hagyománya van.

Amikor egy méhraj döntött el egy brit-német ütközetet Afrikában

2019.05.03.

Harcoló német gyarmati csapatok Kelet-Afrikában (kép forrása: War History Online)

Az első világháború 1914-es kitörésekor nem csupán Európa változott hadszíntérré: a főbb hadviselő felek tengerentúli gyarmatokkal is rendelkeztek, és a szinte teljesen különféle országok gyarmataira felosztott Afrikában meglátták a lehetőséget arra, hogy egymástól vegyenek el további területeket. Az erre irányuló hadműveletek már a háború első hónapjaiban megindultak, azonban a harctéri körülmények sokszor további nehézségeket róttak a katonák vállára.

Klónozásra is használható vért nyertek ki egy 42 000 éves csikóból

2019.05.02.

Kép forrása: The Siberian Times

Folyékony halmazállapotú vért nyertek ki orosz és dél-koreai kutatók egy 42 000 éve halott csikóból. A felfedezés nagy lendületet adott azon reményeknek, hogy idővel a tudomány számára lehetségessé válik kihalt fajok újbóli életre keltése klónozással.

Ezeket a cikkeket olvastad már?