Igen tisztes kort ért meg „Hitler aligátora”

2020.06.23.

Saturn 2014-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)

A Saturn névre hallgató hüllő túlélte a Berlini Állatkertet érő pusztító bombázást, és állítólagos gazdáját, Hitlert is, hogy végül a kommunista ősellenség fővárosában szórakoztassa a nagyérdeműt.

A modern technika életre keltette VII. Henrik angol király arcát

2020.06.22.

Kép forrása: Matt Loughrey / mycolorfulpast.com

Az 1509-ben elhunyt VII. (Tudor) Henrik király híres halotti maszkja nemrég fotorealisztikus arcrekonstrukció alapjául szolgált, ami az utolsó éveiben járó királyról való eddigi talán leghitelesebb ábrázolást eredményezhette.

Két kijelölt szigettel védekezett Velence a pestis ellen

2020.06.19.

Antonio Zanchi: A Szűzanya megjelenése az 1630-as pestis áldozatai előtt (1666) (kép forrása: Wikimedia Commons)

Egy kicsivel a több tucatnyi szigetből álló Velence partjain túl fekszik két lakatlan sziget, melyek igen gazdag történettel bírnak. A napjainkban fűvel és fákkal borított szigeteken néhány régi kőépület még kilátszik a növényzetből, egykor azonban e szigetpár volt a városállam kapuja – és a halálos pestissel szembeni kettős védelme.

A levegőből szórtak volna pestises bolhákat Amerikára a japánok 1945-ben

2020.06.18.

Pestises holttestek Mandzsúriában, 1910-1911 körül (kép forrása: Wikimedia Commons)

1945-ben a második világháborúban immár egyértelműen vesztésre álló Japán a tömeges pusztulást hozó biológiai fegyver bevetésének tervével állt elő az Egyesült Államok ellen. Az ártatlanul hangzó Éjjeli Cseresznyevirágok hadművelet végül kudarcot vallott.

El Dorado keresésére áldozta életét I. Erzsébet kedvenc felfedezője

2020.06.17.

Sir Walter Raleigh egy H. monogramot hagyó ismeretlen művész festményén (kép forrása: Wikimedia Commons)

Keveseknek adatik meg az a megtiszteltetés, hogy egy nem létező helyet elhelyezzenek a térképen, I. Erzsébet angol királynő egyik elsőszámú udvaronca és felfedezője, Sir Walter Raleigh azonban közéjük tartozott. A szóban forgó hely pedig nem más, mint a legendás El Dorado aranyvárosa, amelynek létét a korabeli szóbeszéd a mai Venezuela területén feltételezte. Főként az angol hajósnak köszönhető a máig népszerű mítosz hosszú élete.

Emberelődök is rájárhattak az elhullott őselefántok tetemeire a mai Németország területén

2020.06.16.

A schöningeni őselefeánt egyik lábcsontja (kép forrása: Wikimedia Commons)

Egy erdei őselefánt (Palaeoloxodon antiquus) 300 000 éves, csaknem teljes csontváza került elő egy egykori bányából Németországban. Agyarai mintegy két és fél méter hosszúak. Az ősállat egy őskori tó partján lelte halálát, teteméből különböző ragadozók és dögevők, köztük emberelődök is fogyaszthattak.

A későbbi holokauszt borzalmait vetítette előre a namíbiai Cápa-sziget

2020.06.15.

A népirtás elől elmenekült, éhező hererók 1907-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)

1904 és 1908 között a namíbiai herero nép 80 százaléka és a nama nép 50 százaléka veszett oda a szervezett népirtásban, amelyet a német gyarmati hatóságok vittek véghez. Az áldozatok nagy része a Cápa-szigeten (Haifischinsel) és hasonló kegyetlen táborokban lelte halálát.

Hitler titokban találkozott „Malájföld tigrisével” 1940 végén

2020.06.12.

Jamasita Tomojuki (kép forrása: Wikimedia Commons)

1940 decemberében, három hónappal a német-olasz-japán háromhatalmi egyezmény aláírását követően japán tisztek kontingense érkezett Berlinbe újdonsült szövetségeseikkel konzultálni. Vezetőjük Jamasita Tomojuki tábornok volt, a Japán Birodalmat ekkor de facto irányító militarista klikk veteránja, aki gyakorlatilag egész felnőtt életét háborúzással töltötte. Néhány évvel később „Malájföld tigriseként” ismerte meg a világ, miután ő irányította Szingapúr 1942-es elfoglalását a britektől.

Ütések ellen védhetett eredetileg a férfiak szakálla

2020.06.11.

Charles Darwin (kép forrása: wallpaperflare.com)

Napjainkban a szakáll egyre nagyobb népszerűségnek örvend a férfiak körében, és a történelem folyamán is számos kultúrában fontosnak tartották, mint a férfiasság jelképét, egyes közösségekben pedig a ma is vallási jelentőséggel bír. Evolúciós funkciója azonban – ha van – meglehetősen vitatott: egy új elmélet szerint a telt szakáll a fizikai küzdelemben nyújthatott őseinknek némi védelmet, miként az oroszlánok sörénye.

Meghatározta Mumbai fejlődését a századforduló pestisjárványa

2020.06.10.

Hindu hamvasztásos temetési szertartás Bombay utcáin a járvány idején (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az indiai Mumbai tengerparti külvárosa, a hagyományosan nagyszámú katolikus lakossal bíró Bandra tekergő utcáin sétálva az ember számos, a házak falaira meszelt keresztet láthat. E jelek a várost több mint egy évszázada végigpusztító pestis emlékei, abból a korból, amikor a várost még Bombaynek hívták, és brit uralom alatt állt. A mára szinte elfeledett katasztrófa óriási hatással volt a város fejlődésére.

Ezeket a cikkeket olvastad már?