Gyermekkora tehette szadista gyilkossá Ted Bundyt

2019.07.04.

Ted Bundy (kép forrása: 24.hu)

Az Egyesült Államok egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosának, Ted Bundynak nem volt könnyű gyermekkora. Nem tudta, ki valójában az apja, sokan pedig azt híresztelték, hogy valójában anyja és nagyapja vérfertőző kapcsolatából született.

Napjaink roncsderbijeit idézik a 19-20. századi szervezett vonatkarambolok

2019.07.03.

A texasi Waco melletti vonatkarambol, 1896. szeptember 15. (kép forrása: missedinhistory.com)

1896. szeptember 15-én két mozdony összeütközött a Texas állambeli Wacótól 23 kilométerre. A két vonat kazánja felrobbant, ezek szétrepülő darabjai halálos áldozatokat is szedtek, a túlélők egyike pedig fél szemét elvesztette. A tragédia szemlélői azonnal a roncsokhoz siettek, ám nem az azonnali segítségnyújtás szándékával, hanem hogy egy-egy darabot emlékül megőrizzenek, ugyanis utas nem volt a szerelvényeken. A járművek ütközése egy sokak által várt, előre megszervezett esemény volt, viszont sem a szervezők, sem a belépőjegyet megváltó résztvevők nem számoltak a robbanással.

Miért virágzik a természet a felrobbant csernobili atomerőmű körül?

2019.07.02.

Farkas a csernobili zónában (kép forrása: dailymail.co.uk)

Az 1986-os csernobili atomerőmű-katasztrófa az emberek számára egyet jelent a halállal és az óriási egészségkárosító hatásokkal, tudósok szerint azonban a környékbeli élővilág számára pozitív fejleményeket is hozhatott. Az erőmű körül létrehozott 2600 négyzetkilométeres kizárási zóna valóságos vadrezervátummá vált állatoknak és növényeknek egyaránt – pontosan azért, mert az emberek elhagyták a területet.

Mindkét oldalon amfetamint kaptak a katonák a második világháborúban

2019.07.01.

Német SS-csapatok a Balaton környékén 1945-ben (kép forrása: Reddit)

Mind a német, mind a szövetséges katonák által tanúsított, sokszor emberfelettinek tűnő fizikai és koncentrációs állóképesség mögött egy titkos adalékanyag állt: az ezt növelni hivatott, a katonáknak osztott különféle drogok.

Nem sikerült maradéktalanul helyrehozni az átfestett spanyol faszobrot

2019.06.28.

Balról jobbra: a szobor eredeti állapotában, az amatőr átfestést követően, majd az „ellenrestaurálás” után (kép forrása: Smithsonian Magazine)

Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt bejárta az internetet a hír, hogy egy észak-spanyolországi templomban őrzött 500 éves, fából készült Szent György-szobor „restaurálása” túlzás nélkül komikusra sikeredett: az addig valóban kopottas szobor az újrafestést követően már-már egy rajzfilmfigurára hasonlított leginkább. Most a kulturális minisztérium szakértői egy 30 000 euróba kerülő „ellenrestaurálási” folyamat során valamelyest visszaállították a szobor korábbi állapotát, azonban a műtárgy maradandó károsodást is szenvedett.

A sorsfordító szalamiszi csata idejéből való épületre bukkantak

2019.06.27.

Kép forrása: Newsweek

Egy nagyméretű ókori görög épület maradványai kerültek elő a 2500 évvel ezelőtti, legendás szalamiszi tengeri ütközet helyszínének közelében – jelentette be a görög kulturális minisztérium a Newsweek cikke szerint. Az építmény romjait a Szalamisz szigetének partjai mentén lévő sekély vízben fedezték fel, és 2018 júniusában és júliusában egy különleges technika segítségével vizsgálták át és datálták a régészek.

Természetfeletti erőt adhatott a szamurájoknak egy 17. századi szöveg

2019.06.26.

Kép forrása: Wikimedia Commons

Egy nemrég angol fordításban megjelent 17. századi szamuráj írás,  „A kard tizenkét szabálya” egy olyan japán vívóiskola hagyományát őrzi, amelynek tanítványai egy sokak szerint természetfeletti erőt nyújtó technikát is elsajátítottak.

Képeken az FBI papír alapú ujjlenyomat-adatbázisa 1944-ben

2019.06.25.

Kép forrása: Rare Historical Photos

A számítástechnika a mindennapi élet és az állami szervek működésének területén egyaránt hatalmas könnyítéseket hozott, főleg ami az adatbázisokban való kutatást illeti. Jól szemléltetik ezt az alábbi képek, amelyek az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) ujjlenyomat-adatbázisában készültek 1944-ben.

Kimutatható Róma vandál kifosztásának hatása a köznép étrendjében

2019.06.24.

Karl Pavlovics Brjullov: Geiserich kifosztja Rómát (1833-1836) (kép forrása: Wikimedia Commons)

A Portus Romae („Róma kapuja”) nevű kikötővárost a Kr. u. 1. század közepén alapította meg Claudius császár, később pedig Traianus császár bővítette ki – mindkettejük szándéka Róma addigi fő kikötője, Ostia tehermentesítése volt. A többnyire csak Portus néven ismert kikötőváros mintegy négy évszázadon át látta el a világvárost élelmiszerrel, állatokkal, márvánnyal és luxustermékekkel a Földközi-tenger medencéjének minden tájáról. Milyen volt az itt élők élete?

Tudta-e, hogy...?

2019.06.21.

Az ókori Rómában művészetnek tartották a szakácsmesterséget, a szakácsok pedig megpróbáltak megfelelni a magas elvárásoknak. A konyhában mindenféle műremek készült, így például egy olyan szósszal töltött tál is, amelyben a konyha művészei úgy rendezték el az elkészített halakat, hogy azok olyan hatást keltettek, mintha még mindig vígan élnék életüket a tengerben.

Ezeket a cikkeket olvastad már?