Emberrablással és átverésekkel toboroztak tengerészeket a középkorban

2019.07.17.

A keresztény és oszmán hajóhadak összecsapása Lepantónál, 1571. (kép forrása: studiolum.com)

A hadiflottánál való szolgálat a történelem legtöbb időszakában egyet jelentett a szűkös terekben végzett kényelmetlen és nehéz munkával, valamint az otthontól távol töltött hosszú hónapokkal. Hogyan kerítettek tengerészeket a Földközi-tenger középkori és kora újkori nagyhatalmai?

Miért nem sikerült az antantnak bíróság elé állítania II. Vilmost?

2019.07.16.

II. Vilmos német császár (kép forrása: nationalinterest.org)

A versailles-i béke értelmében az antanthatalmak igényt formáltak arra, hogy a háború kirobbantójának tekintett II. Vilmos, mint háborús bűnös ellen eljárást indítsanak. Miért nem került erre végül sor?

Középkori illemtanácsok „A civilizált ember könyvéből”

2019.07.15.

Lakoma ábrázolása egy középkori kódexben (kép forrása: medievalists.net)

Az európai középkorról a közvélekedésben az a kép él, hogy az emberek koszosak, büdösek és illetlenek voltak, azaz a legkevésbé sem törődtek az általuk másokban keltett benyomással. Egy latin nyelven megjelent kötet, egy bizonyos Beccles-i Dániel által a 13. század fordulóján írt „A civilizált ember könyve” azt mutatja, hogy ekkoriban is fontos volt a viselkedési normák betartása – azonban a normák nem minden esetben felelnek meg a maiaknak.

Tudta-e, hogy...?

2019.07.12.

Diana, mielőtt Károly walesi herceg felesége lett, óvónőként dolgozott.

Az őskori Kínából indulva terjedhetett el a koponyatorzítás gyakorlata

2019.07.12.

A legrégebbi torzított koponya egy felnőtt férfié, aki körülbelül 12 000 évvel ezelőtt élt (kép forrása: LiveScience)

Kína őskori lakosai már 12 000 évvel ezelőtt gyakorolták a koponyatorzítást, azaz egyes gyermekek  fejlődésben lévő koponyáira szoros kötéseket helyeztek, ezzel hosszú, ovális alakú növekedésre serkentve azokat. A legújabb felfedezéssel ők lettek a legrégebbi ismert kultúra, amely gyakorolta e szokást.

Miért érdekelték annyira az ikrek az embereken kísérletező nácikat?

2019.07.11.

Túlélő gyermekek csoportja a szögesdrót kerítés mögött Auschwitzban, 1945. január 27. Mózes Éva és Miriam a kép jobb szélén láthatók. (kép forrása: history.com)

A Harmadik Birodalom ideológiája által felkarolt eugenika, azaz az emberi társadalom genetikai úton történő tökéletesítésének gondolata már a kezdetektől nagy mértékben az ikrekkel összefüggésben merült fel a 19. században. A tudomány ezen ága – bármennyire kétségesek is voltak eredményei – a 20. század egyik legnagyobb népirtásának központi eleme, valóságos támasza volt.

Legalább tíz világháborús bombát rejtenek még Pompeji romjai

2019.07.10.

Amerikai B–25 Mitchell bombázók haladnak el a kitörő Vezúv felett 1944 tavaszán (kép forrása: arstechnica.com)

Habár jövőre lesz 75 éve, hogy véget ért a történelem legpusztítóbb háborúja, a világ minden táján megtalálhatók a mai napig e véres konfliktus emlékei. Európában ez sokszor fel nem robbant bombákat jelent, amelyeket a harcoló felek légierői dobtak le. Ott hevernek erdők és mezők alatt, de sokszor a háború után emelt épületek és utcák alatt is – és a jelek szerint még egyes ókori romok közt is megbújhatnak.

Hogyan tűnt el nyom nélkül három őr egy skót világítótoronyból 1900-ban?

2019.07.09.

A három eltűnt őr (b-j): Thomas Marshall, Donald McArthur és James Ducat (kép forrása: express.co.uk)

1900. december 26-án a személyzet váltása üresen találta az Eilean Mór nevű sziget világítótornyát. A napló megmagyarázhatatlan bejegyzésekkel volt tele, a három tapasztalt férfinak pedig nyoma sem volt a sziget körül. A rejtély máig megoldatlan.

Lánccal, csoportosan is akasztottak elítélteket a kora újkori Lengyelországban

2019.07.08.

Kép forrása: scienceinpoland.pap.pl

500 éves, ritka, akasztáshoz használatos tárgy került elő a nyugat-lengyelországi Żagańban. A helyszín a különleges tárgy mellett még egy tucat csontvázat is őrzött. A maradványok a feltárt bitó áldozataitól származnak, akik feltehetőleg bűnözők voltak a korszak törvényei szerint. A kivégzettek csontjai között találták meg a szinte teljesen ép láncot, melyet esetenként kötél helyett az elítéltek akasztásához használtak.

9 történelmi uralkodó, aki mentális betegséggel küzdött

2019.07.05.

Az égő város felett daloló Nero császár (kép forrása: ThoughtCo)

Az ókortól az újkorig léteztek uralkodók, akik elsősorban nem politikai sikereiknek köszönhetik napjainkig tartó hírnevüket, hanem különc, mondhatni őrült szokásaiknak és gondolataiknak. Ehhez a körhöz sorolhatjuk az ókori Róma két császárát, Nerót és Caligulát, akikről köztudott, hogy mentális problémákkal küzdöttek. Egy-egy hírhedt uralkodót szinte minden dinasztia adott a történelemnek, kifejezetten változatos hóbortokkal tarkítva – míg néhányan szokatlanul kegyetlenek és agresszívak voltak, addig mások tévképzetektől és hobbijaikból kialakult mániáktól szenvedtek.

Ezeket a cikkeket olvastad már?