Az első világháború egyik fő megfigyelőeszköze a hőlégballon volt

Német katonák felhajtógázzal töltenek egy megfigyelőballont, 1915.

A francia forradalmat követő háborúkban már használták az ellenség megfigyelésére a Montgolfier fivérek találmányát, a technika azonban a telefonnal és a fejlett optikai távcsövekkel ért a csúcsra a Nagy Háború során. A szinte védtelenül lebegő ballonok kecsegtető célpontot jelentettek a vadászpilóták számára, azonban nem voltak teljesen eszköztelenek a fenyegetésekkel szemben.

A felderítés és az ellenség megfigyelése a háborúzással egyidős, és a technika fejlődésével egyre távolabbról vált lehetővé a történelem során.

Francia Caquot-ballon egy teherautóra rögzített csörlővel Kaliforniában, 1921. (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az egyik legnagyobb előrelépést a távolsági megfigyelésben a hőlégballonok jelentették, amelyeket katonai célra először a francia forradalmat követően, az első koalíciós háborúban alkalmazott a Francia Aerosztatikai Hadtest. A világ legrégebbi katonai hőlégballonja, a francia L'Intrépide napjainkban a bécsi Hadtörténeti Múzeumban látható.

Katonai ballon megtöltése hidrogénnel, 1914.

A hőlégballonok ilyen használata folytatódott a 19. század során: a napóleoni háborúkban (1803-1815), majd az amerikai polgárháborúban (1861-65) és a francia-porosz háborúban (1870-71) is bevetették őket. Az első világháborúban már telefonvonalakkal kombinálva nyújtottak valós időben információt az ellenség tevékenységéről, és elősegítették a tüzérségi irányzást is.

„Ballonkötény” London felett az ellenséges repülők és Zeppelinek ellen, 1915.

Német ballon a levegőben, 1915.

Habár a repülőgépek akár az ellenséges állások fölé repülve is készíthettek fényképeket azokról, a hőlégballonok szerepe továbbra is rendkívül fontos volt: a valós idejű telefonos összeköttetés és a nagy magasságból történő megfigyelés folyamatossága lehetővé tette az egyre nagyobb lőtávolsággal bíró tüzérségi eszközök képességeinek kihasználását.

Német katonák egy átalakított tandemkerékpár segítségével fújnak fel egy hőlégballont, 1914.

Az első világháború a csúcsát jelentette a katonai hőlégballonok korának. A britek, habár a 19. század végén rendre használták őket afrikai hadjárataikon, még viszonylag kezdetleges, kerek ballontípusokkal kezdték meg a háborút, azonban látva a német Parseval-Siegsfeld-féle „sárkány” hőlégballonok sikerét, hamar maguk is ilyen, aerodinamikusabb formájú eszközökre váltottak.

Megfigyelőballon levegőbe emelkedése a francia fronton, 1915.

A franciák is előrukkoltak a Caquot típussal. Ezek a hőlégballonok rossz időjárási viszonyok közt is bevethetők voltak, bár ilyenkor értelemszerűen maga a megfigyelés is nehezebb volt.

Német katonák segítenek egy ballonos megfigyelőnek levetni nehéz ruháit, 1915.

A katonai ballonokat általában acélkábelekkel rögzítették egy, a földön felállított csörlőhöz, amellyel a kívánt magasságig (gyakran 1000 méter fölé) eresztették fel őket, majd hozták vissza a földre a feladat végén.

Francia katonák hidrogéntartályokból töltenek fel egy ballont, 1915.

Fontos szerepük miatt a ballonok köré légvédelmi fegyvereket (többnyire géppuskákat) telepítettek a földön, ezek azonban a nagy magasságban lebegő ballonok számára csak korlátozott védelmet biztosíthattak. Sok vadászpilóta ezért hajlandó volt elvállalni a megtámadásuk által jelentett nagy kockázatot.

Német légvédelmi géppuskaállás 1918-ban

Francia katonák egy németek által lelőtt, égő ballon előtt, 1916.

A legsikeresebb „ballonpukkasztók” a belga Willy Coppens, a német Friedrich Ritter von Röth, az amerikai Frank Luke, valamint a francia Léon Bourjade, Michel Coiffard és Maurice Boyau voltak. A „ballonpukkasztók” rendszerint igyekeztek 300 méter feletti magasságban végezni feladatukat, hogy minél kevesebb esélyt adjanak a földi légvédelemnek a hatékony közbelépésre.

Egy német megfigyelő kiugrik ballonja kosarából kezdetleges ejtőernyőjével, 1916.

Német katona segít egy ejtőernyővel megmenekült megfigyelőnek kiszabadulni, 1918 tavasza

Érdekesség, hogy az angol nyelvben máig megmaradt egy kifejezés, amely a katonai hőlégballonok emlékét őrzi: a küszöbön álló összecsapásokra szokás mondani, hogy „felszáll a ballon” („The balloon's going up!”), ami arra utal, hogy az ellenséges hőlégballon felszállása rendszerint az előkészítő tüzérségi csapás közeledtét jelezte előre.

https://mult-kor.blogstar.hu/./pages/mult-kor/contents/blog/100158/pics/16001720406411811_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?