Nagyobb fényben töltötték estéiket az ókori Pompeji lakói, mint a 19. századi londoniak

Római lakoma Roberto Bompiani 19. század végi festményén (kép forrása: Wikimedia Commons)

A város katasztrofális pusztulásakor, Kr. u. 79-ben a Vezúv vulkán lábánál fekvő Pompejiben élő emberek jobban be tudták világítani környezetüket esténként, mint a 19. század eleji londoniak – jutott meglepő következtetésére nemrégiben egy kutatócsoport.

Minőség, mennyiség és adók

Az ipari forradalom olaj-, majd gáz-, végül pedig elektromos világítási rendszerei előtt a mindennapi életben az ókorban és az újkorban is a gyertya volt a legelterjedtebb eszköz a sötétedés utáni világításra.

A kutatók szerint a jobb esti világítás a nagyobb keresethez, nagyobb tanultsághoz és műveltséghez, és jobb mentális egészséghez, illetve általános jóléthez is hozzájárulhatott. Elemzésük szerint az 1. századi rómaiaknak mintegy 17 százalékkal több mesterséges fény állt rendelkezésükre, mint a György-kori londoniaknak – emiatt könnyen lehet, hogy lényegesen boldogabbak voltak.

Dr. Kai Whiting, a belga Louvaini Katolikus Egyetem kutatója és a tanulmány vezető szerzője elmondta: „Modellünk felhasználásával úgy becsültük, az átlag ókori római emberre hozzávetőleg 41 000 lumenóra világítás jutott fejenként, évente. Ez fejenként körülbelül évi 6000 lumenórával, azaz 17 százalékkal több világítást jelent, mint amennyi a György-kori társaiknak jutott.”

„Valójában 1850-ig – az ipari forradalomig – kellett várni arra, hogy London felzárkózzon az ókori Rómához. Kétségtelen, hogy Pompeji és Herculaneum egyes rabszolgáinak jobb hozzáférése volt a világításhoz, mint a szegény György-kori családoknak – ez olyan dolog, amelyre talán nemigen gondolunk” – tette hozzá.

A világítás szintjét számos tényező befolyásolta a két civilizációban. A 19. század eleji Angliában lényegesen jobb tüzelőanyagok álltak rendelkezésre, mint az ókori Rómában – gyertyáik faggyúból, viaszból és cetvelőből készültek, míg a rómaiakéi zsírból, és a földgáz elődje, a szénből előállított, úgynevezett világítógáz is létezett ekkor már. Ezek azonban áruk miatt a század elején még a gazdagok, illetve a nagyobb vállalkozások privilégiumai voltak.

Római olajlámpa (kép forrása: Wikimedia Commons)

A szegényebb angolokat a 19. század elején ráadásul két, mai szemszögből rendkívül visszásnak tűnő adó is sújtotta: mind a gyertyákra, mind a lakásokon található ablakokra külön tarifákat vetett ki az állam. Azok, akik egyetlen ablak adóját sem tudták megfizetni, minden otthon töltött idejükben a mesterséges világításra voltak utalva, ez azonban szintén drága mulatság volt számukra.

A rómaiaknak – bár gyertyáik állati zsírból készültek, és kevesebb fényt bocsátottak ki, lámpáikba pedig csak olívaolajat tudtak tölteni – nem volt semmilyen formában korlátozva a világítás különböző formáinak használata, így mind lámpákból és olajból, mind gyertyákból akármennyit beszerezhettek és használhattak.

Pompeji és Herculaneum lakói jól tudták, milyen fontos a fény a napi életben – a két város törvényt is hozott, amely megtiltotta olyan magas kerítések építését, amelyek mások otthonát megfosztják a napfénytől.

Kihatás az életminőségre

Dr. Whiting elmondta: „A György-koriakat mind gyertyaadóval, mind ablakadóval sújtották, ami azt jelentette, hogy sok embernek nem jutott túl sok fény otthon sem természetes, sem mesterséges forrásból – ha egyáltalán jutott. A gyertyaadót később visszavonták, mert a parlamenti képviselőket aggasztották az állandó sötétség egészségügyi hatásai a szegényekre, különösen a gyermekekre nézve.”

„A plusz fény lehetővé tette volna, hogy a szegények otthon maradjanak, művelődjenek, élvezzék szabadidejüket vagy dolgozzanak. Szabadságot adott volna nekik” – tette hozzá.

„Látomás az ablakadó visszavonásáról: 'Halihó, öreg fiú! Örülünk, hogy itt látunk.'” korabeli karikatúra (kép forrása: Wikimedia Commons)

Mivel saját, otthoni világításra nem volt pénzük, a legtöbb szegény londoni nyilvános helyekre – például kocsmákba – járt esténként, hogy világításhoz jusson.

„Nem sok mindent tehet az ember otthon a sötétben, különösen nem akkor, ha be is van falazva az ablak, amitől meglehetősen sötét lesz” – mondta Dr. Whiting.

„Az állandó sötétség negatív hatásai mind a mentális, mind a fizikai egészségre ismertek voltak. A több fény azt is jelentette volna, hogy többen maradhatnak otthon munkájukat végezni, és nem nyilvános helyeken, amelyek este jóval veszélyesebbek lehettek” – tette hozzá. „Ha az embernek van lehetősége otthon maradni ahelyett, hogy kényszerből elhagyja lakhelyét, lényegesen boldogabb. Az ilyen alapvető választási lehetőségek sokat jelentenek.”

A tanulmány egyik fontos következtetése az volt, hogy habár a György-kori angoloknak több mesterséges fény jutott a munkahelyükön, otthonukban jelentősen kevesebbhez volt hozzáférésük este és éjjel.

A tanulmány a 19. század eleji London világítási adatait illetően korabeli szolgáltatói szerződésekből, jogi ügyek dokumentumaiból, az építészetben felhasznált korabeli műszaki rajzokból, hirdetési anyagokból és épülettervekből táplálkozott.

A római kor világítási viszonyaira a régészeti anyagból következtettek a kutatók, amely Pompeji és Herculaneum esetében a világ leggazdagabbjai közé számít, és meglehetősen közel áll a korabeli mindennapi állapotokhoz.

„A Vezúv kitörése azzal is járt, hogy az emberek ingóságaikat – köztük agyagból és bronzból készült lámpáikat – hátrahagyták. Ezek a régészeti feltárásokig ott maradtak. Innen tehát tudjuk, mennyi lámpa volt a háztartásokban, a templomokban, az éttermekben és a boltokban” – mondta Dr. Whiting.

Az este, otthon elérhető világításnak a kutatók szerint jelentős hatása lehetett az életminőségre. „Ha az emberek este, otthonuk biztonságában is végezhettek munkát, azzal plusz bevételhez juthattak” Dr. Whiting szerint. A kutatócsoport tanulmánya az Ecological Economics szaklapban jelent meg.

https://mult-kor.blogstar.hu/./pages/mult-kor/contents/blog/98922/pics/15973139643461784_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?