Mégsem külső hódítók lehettek az Egyiptom felett uralkodó rejtélyes hükszoszok

Külföldi követség ábrázolása II. Hnumhotep fáraó sírjában. A hieroglifákból kiderül, hogy egyikőjük „Abisa, a hükszosz” (kép forrása: Wikimedia Commons)

A történeti források többsége által rejtélyes, idegen hódítókként ábrázolt hükszosz nép köréből kikerült dinasztia Kr. e. 1638 és Kr. e. 1530 között uralta Egyiptomot, egy új tanulmány szerint azonban az egyiptomiaktól külön álló etnikum tagjai már nemzedékek óta jelen lehettek a Nílus völgyében. A következtetésre a kutatók a hükszosz temetkezési helyeken talált fogakból vett minták alapján jutottak.

Idegen szokások

Habár a hükszoszok voltak az első idegen eredetű urai az egyiptomi civilizációnak, a kormányzásuk által fémjelzett mintegy száz évből kevés írott forrás áll rendelkezésre. Évszázadokon át az egyetlen ismert említésük az volt, amely egy Manethón nevű, Ptolemaiosz-kori krónikás Kr. e. 3. században írt, Egyiptom történelme (latinul Aegyptiaca) néven ismert művében fordult elő.

Manethón elbeszélésében a hükszoszok az egyiptomi Középbirodalom bukását (Kr. e. 1650 körül) követően rohanták le a zűrzavarba süllyedő országot északkelet felől. Miután az újkorban megfejtésre került az egyiptomi hieroglif írás, a tudomány néhány további részletet is megismert az állítólagos invázióval kapcsolatban, azonban ezek is későbbi, egyértelműen elfogult leírásokból származtak.

Az egyiptomi uralkodók rendszeresen semmisítették meg elődeik írott hagyatékát, és igyekeztek saját propagandájukkal elhomályosítani eredményeiket. A későbbi dinasztiák fáraói a hükszoszokat egyöntetűen a zűrzavarral és a rend felbomlásával hozták összefüggésbe.

1885-ben régészek megtalálták a hükszosz főváros, Avarisz maradványait a Tell el-Daba nevű településnél a Nílus deltavidékén, Kairótól mintegy 120 kilométerre északra. Az elkövetkező évtizedek ásatásai alapján a tudósok arra jutottak – a hükszosz építészet, temetkezés és tárgyi kultúra alapján –, hogy a rejtélyes nép valóban Egyiptomon kívülről, a Közel-Keletről származott.

„A nem egyiptomi szokás szerint elrendezett sírok különösen érdekesek voltak – általában férfiak, akiket bronz fegyverzettel temettek el épített sírokban, szkarabeuszok vagy egyéb, az egyiptomiak körében bevett, védelmet nyújtó amulettek nélkül” – mondta el Christ Stantis, az angliai Bournemouth Egyetem régészeti és antropológiai tanszékének kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

„A leginkább elitek sírjain kívül valamilyen lófélék – talán szamarak – is el voltak temetve, gyakran párosával, mintha fogatot húznának. Ez egyrészt meglehetősen idegen szokás, de egyúttal magas státuszra is utal” – mondta Stantis.

A tudósok azonban arról is beszámoltak tanulmányukban, hogy a hükszoszok már jóval Kr. e. 1638-as hatalomátvételük előtt, több hullámban megérkeztek a Nílus deltavidékére.

Nők vándorlása

Stantis és társai Tell el-Dabánál három temetkezési helyről, összesen 75 elhunyt maradványaiból gyűjtöttek fogzománcmintát, amelyben aztán a stronciumizotópok jelenlétét vizsgálták és hasonlították össze a régió egyéb temetkezési helyein található korabeli emberi maradványokból, illetve tárgyi anyagból. Ennek célja az volt, hogy megállapítsák, a Tell el-Dabánál eltemetett emberek mennyire voltak „helyiek”.

„A stroncium elsősorban a bevitt táplálékkal kerül a testünkbe” – magyarázta Stantis. „Könnyen képes helyettesíteni a kalciumot, mivel atomsugara hasonló méretű. Ez hasonlít ahhoz, ahogyan az ólom bekerül a csontjainkba, de míg az ólom veszélyes, a stroncium nem az.”

Mivel a stroncium jelenléte tükrözi az adott hely geológiai tulajdonságait, és mivel a fogzománcban jobbára az élet korai időszakából maradnak meg ennek nyomai, a helyi viszonyoknak megfelelő fogzománcbeli stronciumizotóp-értékekkel rendelkező emberek „helyieknek” tekinthetők az adott régióban – mondta el Stantis.

I. Apepi (Apóphisz) hükszosz fáraó nevét tartalmazó pecsét (kép forrása: picryl.com)

A kutatók emellett geokémiai elemzéssel meghatározták az egyének nemét is, hogy rálássanak a hükszosz főváros demográfiai arányaira is.

A fogzománcminták felének esetében – mintegy 36 egyénnél – kiderült, hogy az illető a hükszosz hatalomátvételt megelőzően települt át Egyiptomba, azaz nem hódítókként érkeztek. A különböző izotópértékek sokfélesége arra is engedett következtetni, hogy az itt eltemetett emberek nem egyetlen térségből érkeztek ide, hanem „a származások széles variációját” mutatták.

A geokémiai elemzésből az derült ki, az egyének közül 30 volt nő, és 20 férfi. Ha a hükszoszok valóban hódítókként érkeztek volna, logikus lett volna, hogy első hullámuk túlnyomó többségében férfiakból állt volna, akik a haderőt alkották volna. Az eredmények alapján a kutatók szerint kijelenthető, hogy a hükszosz migráció élén a nők álltak.

A hükszoszok hódítása Hermann Vogel 19. századi német művész elképzelésében (kép forrása. Wikimedia Commons)

„Egyes korábbi kutatások a férfiak Egyiptomba költözéséről értekeztek: hajóácsokról, kereskedőkről, zsoldosokról. A nők költözéséről, akár családként, akár egyénileg, nem igazán esett eddig szó” – mondta Stantis. „Tovább kell kutatnunk, hogy kik lehettek ezek a nők, és miért vándoroltak, de az a tény, hogy több nő volt itt, mint férfi, számos értelmezésen változtat.”

A hükszoszok érkezéséről és letelepedéséről alkotott tisztább kép segítségével a következő lépés annak feltárása lesz, miként alkalmazkodtak új hazájuk szokásaihoz, és hogyan ötvözték az új szokásokat saját hagyományaikkal – mondta el Stantis.

„Vajon a közel-keleti stílusban eltemetett egyének első generációs bevándorlók, vagy tovább gyakorolták őseik temetkezési szokásait annak ellenére, hogy a Nílus-deltában születtek és nevelkedtek?” – tette fel a kérdést a vezető szerző. „Az étrendből származó izotópok alapján azt is megvizsgálhatjuk, a nem helyiek étrendje vajon jelentős mértékben eltért-e a helyiekétől, vagy hamar átvették az egyiptomi étkezési szokásokat.”

https://mult-kor.blogstar.hu/./pages/mult-kor/contents/blog/98651/pics/15966192418687847_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?