A modern technika életre keltette VII. Henrik angol király arcát

Kép forrása: Matt Loughrey / mycolorfulpast.com

Az 1509-ben elhunyt VII. (Tudor) Henrik király híres halotti maszkja nemrég fotorealisztikus arcrekonstrukció alapjául szolgált, ami az utolsó éveiben járó királyról való eddigi talán leghitelesebb ábrázolást eredményezhette.

A halál pillanatképe

Matt Loughrey grafikus művész az uralkodó halálakor készített halotti maszk alapján dolgozott. A halotti maszk a fényképezés kora előtti időkben számos kultúrában az arcképek megőrzésének legprecízebb módja volt.

Pontosabb volt, mint akár a festmények, akár a szobrok, mivel közvetlenül a személy arcáról készültek, azonban az eljárás – mivel mind a szájat, mind az orrot elzárta – kizárólag halottakon volt elvégezhető.

Loughrey az eredeti maszkot alapul véve természetesnek ható színeket és életszerű részleteket adott az archoz, a távoli múltból egyszerre a jelenbe hozva a dinasztiaalapító királyt.

VII. Henrik 1485-ben lépett Anglia trónjára, miután a bosworth-i csatában legyőzte III. Richárdot.

Halálakor, 1509. április 21-én 53 éves volt, és régóta szenvedett asztmában és köszvényben. Maradványait a westminsteri apátságban helyezték örök nyugalomra.

Az apátság gyűjteményében megtalálható az az életszerű fejszobor is, amelyet a temetésen körbehordoztak, és amely vélhetően szintén a halotti maszk alapján készült.

Loughrey projektje mintegy két hónapot vett igénybe, mivel annak ellenére, hogy számítógépes algoritmusokat alkalmazott, az apró részleteket mind egyenként, manuálisan kellett beállítani a tökéletes összképhez.

Alak, tónus és fény

A folyamat VII. Henrik halotti maszkjának nagyfelbontású digitális fényképével indult, amelyet Loughrey aztán fotogrammetriás szoftverel – amely a kétdimenziós képek háromdimenzióssá való alakítására szolgál – digitális modellt készített a király arcáról.

„A fotogrammetriával jó képet kaphatunk az egyszerűbb dolgok, például az arccsontok, a szemgödör, a felső állcsont elhelyezéséről” – mondta el a művész. „A bőr tónusai már gyakorlatilag festészet – az egész kézzel készül, rétegenként.”

A következő lépés a fény volt: „Ha a fény nem jó, vagy nincs összhangban a hús színével vagy tónusaival, hibásnak tűnik majd.” Az apróbb vonásokhoz és szőrzethez „mind kézi bevitelt, mind ügyes algoritmusokat” felhasznált.

Loughrey eleinte úgy tervezte, kijavítja a rekonstrukción a maszk néhány hibáját – a király egyik szeme kancsal, illetve egyik szemöldöke hibásan van felfestve, ami valószínűleg egy későbbi károsodás javítására tett kísérlet. Végül azonban úgy döntött, megtartja ezeket az ismertetőjegyeket, részben az eredeti művészek elismeréseként, részben pedig azért, mert „ezekkel karakteresebb az arc”.

Az eredeti halotti maszk (kép forrása: britannica.com)

VII. Henrik maszkja ugyan tisztára borotvált ábrázatot mutat, azonban könnyen lehet, hogy arcszőrzetét csak halála után nyírták le, éppen a maszk elkészítését megkönnyítendő. Tény, hogy a korszakban jellemzőbb volt a szakállviselés, mint a teljesen borotvált arc.

„Sohasem fogjuk biztosan tudni, hogy szakállas volt-e vagy sem” – mondta Loughrey, „azonban figyelembe véve a kor divatját, megcsináltam szakállal is.”

Loughrey korábban más híres történelmi személyek, mint például Mária skót királynő, Oliver Cromwell és George Washington arcát is rekonstruálta. Egyes munkáihoz még régebbi halotti maszkokat is felhasznált, például ókori egyiptomi példányokat.

„A halotti maszkok olyanok, mint a letűnt korokba vezető átjárók – olyanok, mint a féreglyukak” – mondta Loughrey. „A fényképészet csupán nagyon rövid ideje létezik, ma már azonban létezik arra is technológia, hogy évezredekre visszavigyen a múltba, hogy olyan arcokat láthassunk, amilyeneket eddig csak elképzeltünk.”

https://mult-kor.blogstar.hu/./pages/mult-kor/contents/blog/96646/pics/15928187408460784_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?