Harckocsi is került elő egy ausztráliai víztározóból a szárazság miatt

Kép forrása: thevintagenews.com / Water NSW

A legújabb szárazság különös történelmi emlékeket hozott ismét a felszínre Ausztrália Új-Dél-Wales államában, a Kék-hegység keleti, alacsonyabban fekvő területein. A többek között Sydney város vízellátásának biztosítására létrehozott víztározók némelyikében olyannyira lecsökkent a vízszint, hogy az egykor elárasztott települések maradványai is láthatóvá váltak, köztük több, a második világháború korát idéző tárgy is.

Az 1948 és 1960 között felépített Warragamba-gát által létrehozott víztározóból a Burragorang-völgy hajdani tanyavilágának épületei és eszközei kerültek elő, köztük a legkülönösebb kétségkívül egy amerikai M3 típusú (kiviteltől függően Lee, avagy Grant névvel illetett) harckocsi.

A második világháború során főként Nagy-Britannia számára gyártott típus hamar elavulttá vált, és mintegy 1700 darab Ausztráliába került, ahol a konfliktus vége után sokat civil vásárlóknak adtak el nehéz földmunkagépként való alkalmazásra.

A Warragamba-gátnál emellett az egykor híres Wollondilly-híd maradványai is a felszínre kerültek, az egykori tanyavilág életmódjának talán legmarkánsabb mementójaként.

A Wollondilly-híd (kép forrása: thevintagenews.com / Supplied / Alec Davie)

A gát építésekor számos közösséget számoltak fel, és az egykor itt lakók számára korántsem kellemes emlékeket idéz fel az ilyen nyomok látványa.

„Érzelmekkel igencsak áthatott helyzet ez azok számára, akik akkoriban a völgyben laktak” – mondta az állam vízügyekért felelős szerve, a Water New South Wales örökségügyi specialistája, Kate Lenertz.

A régebbi, 1902 és 1907 között épült Cataract-gátnál egy másik különös háborús emlék került elő a víz alól: a konfliktus idején a gát elé telepített „torpedóhálók” tartórúdjai – az ezek közé kifeszített hálók a levegőből indított vízi robbanószerkezeteket voltak hivatottak megfogni.

A Cataract-gát (kép forrása: Wikimedia Commons)

A nem mindennapi látványosságokra felfigyelő helyi lakosok egyúttal aggodalmaiknak is hangot adtak az ivóvizet adó tározókban lévő épületek és fémtárgyak kapcsán, illetve felmerült a történelmi emlékek méltóbb konzerválásának gondolata is.

Lenertz azt nyilatkozta, a vízfogyasztóknak nincs félnivalójuk.

„Ezek ott vannak, amióta elkészült a Warragamba. Nem valószínű, hogy bármilyen hatással lennének a vízminőségre a vízgyűjtő területen.”

Az emlékek esetleges, megőrzési célú eltávolításáról azt mondta, a Water NSW határozottan elzárkózik ettől:

„A tárgyi emlékek jobban mesélik el történetüket ott, ahol vannak, és úgy gondoljuk, ez is egy módja a velük való gazdálkodásnak. Mesélnek a térségben történtekről, legyen az a korai benépesülése, a földművelés gyakorlatai, de betekintést nyerhetünk a gátépítés gyakorlatába is. Tükrözik a történteket, és többet mesélnek, amikor a szárazság felfedi őket, ezért a helyükön akarjuk hagyni őket.”

A Warragamba-gát (kép forrása: Wikimedia Commons)

Lenertz szerint mindemellett gyakorlati haszna is van a tárgyak jelenlétének: gyakorlatilag állandó vízszintjelzőkként működnek az ilyen nagy szárazságok idején.

„A Water NSW munkatársai, és talán a helyiek számára is a szárazság mértékének indikátorai” – mondta Lenertz.

A Warragamba-víztározó jelenleg kapacitása 43 százalékán áll, és a kitartó szárazságban a vízszint továbbra is csökkenő tendenciát mutat. Nagy valószínűséggel az apadással további történelmi emlékek fognak előbukkanni.

https://mult-kor.blogstar.hu/./pages/mult-kor/contents/blog/90382/pics/15815913872432390_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?