Talizmánnal védekeztek a rontás ellen az amerikai polgárháború katonái

Kép forrása: livescience.com / Robert Hunter

Egy rozsdás szögeket tartalmazó üvegpalack első ránézésre nem tűnik túlságosan jelentős régészeti felfedezésnek, még akkor sem, ha az amerikai polgárháború egyik csatateréről kerül elő. A kor kultúrájának behatóbb ismeretével azonban felismerhető, hogy egy ilyen tárgy milyen fontos szerepet játszhatott elkészítői életében: nagy valószínűséggel ugyanis egyfajta talizmánról, úgynevezett „boszorkányüvegről” van szó.

A College of William & Mary nevű egyetem régészeti központjának kutatói a Virginia állambeli York megyében, a 64-es autópálya 238. és 242. számú kijáratai között elhelyezkedő, 9. számú sáncerőd néven nyilvántartott lelőhelyen találták az egyszerű, ámde misztikus tárgyat.

Az üveg, amelyre egy tűzhely mellett bukkantak, körülbelül 13 centiméter hosszú és 8 centiméter széles, és Pennsylvania államban készült. Ez utóbbi tény arra utal, hogy az Unió katonái helyezhették el, vélhetően akkor, amikor az erődítmény a pennsylvaniai lovasság fennhatósága alatt állt – közölték a régészek.

„Amikor megtaláltuk, szokatlannak gondoltuk, ám nem tudtuk pontosan, mivel állunk szemben” – mondta el a régészeti központ igazgatója, Joe Jones. „Az uniós csapatok megszálló erőként voltak jelen az ellenséges területen a háború nagy részében, így sok ártó szellemet és energiát akarhattak elhárítani.”

Különféle helyeken elrejtett hasonló „boszorkányüvegek” Nagy-Britanniában is kerültek már elő otthonokból, a szokás ugyanis angol eredetű, és az innen kivándorlók hozták magukkal Észak-Amerikába. Készítésük és elrejtésük mind az Újvilágban, mind a szigetországban egészen a 20. századig bevett népszokás volt.

Az épületek, illetve családok védelmére hivatott tárgyak a 16. és 17. században voltak a legelterjedtebbek, amikor fénykorukat élték a boszorkányüldözések és a boszorkányoktól való félelem.

Ha valaki attól tartott, rontást helyezett rá egy boszorkány, akkor egy üvegből vagy kerámiából készült palackba csorba tűket, illetve szögeket helyezett, egyes esetekben emberi hajjal vagy vizelettel együtt.

„Az áldozat a ház tűzhelye alá vagy mellé temette, ezáltal a tűz melege működésbe hozta a tűket vagy vasszögeket, és arra kényszerítette a boszorkányt, hogy szakítsa meg a kapcsolatot, vagy szenvedje el a következményeket” – írta egy 2000-es tanulmányban Christopher Fennell, a Virginiai Egyetem antropológusa. A népi hiedelem szerint miután a gonosztevő meghalt, az üveg eltörik.

Habár az Egyesült Királyság területén mintegy 200 darab „boszorkányüveg” került eddig elő, az Egyesült Államokban eddig kevesebb mint egy tucat bukkant fel.

Az, hogy egy 19. századi erődítményben találtak ilyen tárgyat, arra utalhat, hogy a régi babonák továbbra is éltek az otthonuktól távol lévő katonákban, Jones szerint „talán éppen egy tisztben, aki különösen nagy veszélyben érezte magát az ellenséges terület megszállása során”.

„A konföderációs csapatok támadásának állandó veszélye és a helyi lakosság általánosan ellenséges magatartása mellett jó oka volt mindent bevetni, még pennsylvaniai közösségének népi babonáira is hagyatkozni annak érdekében, hogy megvédje ideiglenes otthonát” – mondta Jones.

https://mult-kor.blogstar.hu/./pages/mult-kor/contents/blog/89916/pics/15807312411790072_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?