Mi igaz a hírhedt sorozatgyilkos, H.H. Holmes „Gyilkos Kastélyának” legendájából?

H.H. Holmes (kép forrása: Wikimedia Commons)

Henry Howard Holmes az Egyesült Államok történetének egyik legelső sorozatgyilkosaként ismert, története már a folklór részévé vált: széles körben tudni vélik, hogy az 1893-as chicagói Világkiállítás idején Holmes szállodának álcázott „Gyilkos Kastélyába” csalogatott több tucat gyanútlan áldozatot, akiket csapóajtók mögé rejtett csapdák, többek között egy gázkamra várt, és akiknek holttesteit az alagsorban berendezett krematóriumban semmisítette meg. Holmes sokak szerint akár 200 emberrel is végezhetett pályafutása során. Mennyi igazságtartalma lehet a szinte hihetetlen beszámolóknak?

Egy évszázadnyi ferdítés

„Összesen körülbelül kilenc ember van, akikről némi bizonyossággal kijelenthetjük, hogy megölte őket” – mondta el Adam Selzer, a 2017-ben megjelent H.H. Holmes: A Fehér Város ördögének igaz története című könyv szerzője. „Egy ponton 27 gyilkosság elkövetését ismerte be, de e személyek közül többen még éltek akkor.”

Az akár 200 áldozatról szóló eltúlzott adatok Selzer szerint egy 1940-ben kiadott ponyvaregénnyel, a Herbert Asbury által jegyzett A préri ékköve: A chicagói alvilág informális históriája című kötettel kaptak szárnyra.

„Van benne egy mellékes mondat, amely arról szól, egyesek szerint akár 200 ember is lehetett” – mondta Selzer.

„Valójában senki sem mondott ilyet, de ezt követően mindenki, aki újra elmesélte a történetet, bedobta ugyanezt a sort, az emberek pedig egy idő után elkezdték úgy kezelni, mint egy valós becslést, vagy lehetséges igazságot.”

Arra sincs továbbá bizonyíték, hogy Holmes idegeneket ejtett volna foglyul szállodájában, hogy megölje őket.

A kilenc embert, akivel vélhetően végzett, mind ismerte már korábban, és az épület, amelyet birtokolt, nem is szálloda volt. A földszinten boltok voltak, az emeleten pedig hosszú távú bérlők számára voltak kialakítva lakások.

„Amikor 1892-ben egy második emeletet is felhúzott, sokaknak arról beszélt, szálloda lesz belőle, de sosem lett befejezve vagy berendezve, és sosem nyílt meg a nagyközönség előtt” – mondta Selzer. „Az egész ötlet csupán arra szolgált, hogy beszállítókat, befektetőket és biztosítókat verjen át.”

„Kreatív” újságírás

Holmes egy sor csalásban vett részt, és éppen egy lovakkal kapcsolatos texasi átverés vezetett 1894-es bostoni letartóztatásához.

A nyomozók először arra kezdtek gyanakodni, biztosítási csalás keretében meggyilkolta az átverésekben szintén ludas üzlettársát, Benjamin Pitezelt, majd annak három – hét és tizennégy év közötti – gyermekét, hogy elterelje magáról a gyanút.

Holmes letartóztatását követően a hírlapok vadabbnál vadabb cikkeket kezdtek publikálni állítólagos chicagói „Gyilkos Kastélyáról”, amelyet csapóajtókkal és titkos helyiségekkel rendezett be, ahol kínozhatta és megölhette vendégeit.

Holmes „kastélya” (kép forrása: Wikimedia Commons)

Ezek a gyomorforgató részletek valójában nem mutatnak túl az 1890-es évek általános sajtótrendjein – a történetírás a „sárga újságírás” névvel illeti az olcsó, sárgás papírra nyomtatott lapok légbőlkapott híreit, amelyekkel eladásaikat igyekeztek növelni.

Harold Schechter, az Elfajzott: H.H. Holmes igaz története, akinek bűnei összetörték a századforduló Chicagóját című 1994-es könyv szerzője szerint ezek a részletek kizárólag a „sárga újságírás” szüleményei.

„Úgy gondolom, valószínűleg minden elbeszélés erről a rengeteg látogatóról a Világkiállításon, akiket az úgynevezett „Gyilkos Kastélyban” megölt, teljes mértékben szenzációhajhász kitaláció” – mondta. „Mire befejeztem a könyvemet, rájöttem, hogy még az, amit én leírtam is jórészt túlzó lehet.”

A korabeli újságok bármiféle bizonyíték nélkül állították, hogy Holmes az épület szemétledobóját használta arra, hogy az alagsorba juttassa a holttesteket.

Ezekből a cikkekből egy bonyolult, kifinomult épület képe bontakozott ki, amelyben Holmes különlegesen kialakított szobákban ölte meg mérges gázzal áldozatait, és amelynek helyiségei hangszigeteltek voltak, hogy ne hallatszódjanak ki kiáltásaik.

A valóság elfedése

„Ez a sok mítosz – amelyek terjedését bizonyos mértékig én magam is segítettem – az idők során rendkívül nagyra nőtt Holmes körül” – mondta Schechter.

A rengeteg ferdítés és kitaláció sajnálatos módon elvonja a figyelmet Holmes valódi (valószínűsíthető) áldozatairól. Az elsők között volt egy Julia Conner nevű asszony, illetve annak hatéves lánya, Pearl, akik még 1891 karácsony táján tűntek el.

H.H. Holmes (kép forrása: britannica.com)

Holmes-nak minden bizonnyal viszonya volt Connerrel, és néhány „üzleti” vállalkozásába is bevonta. Élete során Holmes hol tagadta Conner megölését, máskor azt vallotta, véletlenül ölte meg, miközben abortuszt kísérelt meg végrehajtani rajta. Máig nem tisztázott, mi lett a nő és lánya sorsa.

Az ezt követő két év során elképzelhető, hogy Holmes további három nővel végzett: Emeline Cigrand-nal, valamint egy testvérpárral, Minnie és Nannie Williamsszel.

A legtöbb bizonyíték az 1894-es gyilkosságokról állt rendelkezésre, azaz Benjamin Pitezel és három gyermeke, Howard, Nellie és Alice haláláról.

Mindazonáltal Holmes-ot végül csak a férfi meggyilkolásának vádjával állították bíróság elé. 1895-ben halálra ítélték, és 1896. május 7-én, kilenc nappal 35. születésnapja előtt felakasztották Philadelphiában.

https://mult-kor.blogstar.hu/./pages/mult-kor/contents/blog/89669/pics/15802947524861670_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?