Üveggé vált egy herculaneumi lakos agya a Vezúv hőjétől

A férfi koponyájából eltávolított üvegszerű massza (kép forrása: bbc.com / The New England Journal of Medicine / Dr. Pierpaolo Pedrone)

A mai Nápoly városa mellett található Vezúv vulkán Kr. u. 79-ben történt kitörése, amely elpusztította Pompeji és Herculaneum római városait, olyan extrém hőmérsékletekkel járt, hogy egy áldozat agyát üveggé változtatta – állítja egy friss tanulmány.

Míg Pompeji városának lakóival a kitörő tűzhányó által a levegőbe lövellt hamu és törmelék végzett, a vulkánhoz közelebb fekvő Herclaneumot a hegyoldalon lezúduló, úgynevezett piroklaszt ár temette maga alá.

A forró (akár 400 Celsius-fokos hőmérsékletet is elérő) gázokból, hamuból és apró kődarabokból álló ár mintegy 100 km/h sebességgel érte el a települést, amelynek lakóinak esélye sem volt elmenekülni.

Egy olasz és brit régészekből álló csapat egy, a városban az 1960-as években talált férfi maradványait vizsgálta meg, meglepő eredménnyel.

Tanulmányuk szerint a férfi koponyájából fekete, üvegszerű anyagot távolítottak el. A tudósok szerint a különös lelet nem más, mint a férfi agyának vitrifikálódott (megüvegesedett) maradványai.

Ahogy azt a tanulmányban leírják, a vitrifikáció során az adott anyag magas hőfokon ég, majd hirtelen hűl le, amely üvegszerű anyaggá alakítja.

„A megőrződött ókori agyak rendkívül ritka leletek” – mondta Pierpaolo Petrone, a Nápolyi II. Frigyes Egyetem törvényszéki antropológusa, a tanulmány vezető szerzője. „Ez az első eset, hogy hő által vitrifikált emberi agy került elő.”

Herculaneum mai látképe (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az áldozat vélhetően egy 20-as éveiben járó férfi volt, akit „fa ágyon, vulkáni hamu által betemetve” találtak Herculaneumban. Petrone szerint azonnal életét vesztette, amikor a piroklaszt ár elérte a várost.

A test közelében talált összeégett famaradványok vizsgálata alapján akár 520 Celsius-fokos is lehetett a hőmérséklet ott, ahol a férfi meghalt.

Ilyen fokú hőhatás esetén könnyen lehetséges, hogy „az extrém sugárzó hő meg tudta gyújtani a testzsírt és elgőzölögtetni a puhább szöveteket, mielőtt a hőmérséklet hirtelen lecsökkent” – írja a tanulmány.

A férfi koponyájában talált üvegszerű anyaghoz hasonlót nem találtak máshol a régészeti lelőhelyen.

A tanulmány jól mutatja, hogy habár évtizedek óta zajlik Pompeji és Herculaneum modern eszközökkel zajló vizsgálata és feltárása, egy, a tudomány által ennyire ismert régészeti lelőhely is tartogathat lenyűgöző meglepetéseket.

Pedrone és kollégái tanulmánya a The New England Journal of Medicine című amerikai orvosi szakfolyóiratban jelent meg.

https://mult-kor.blogstar.hu/./pages/mult-kor/contents/blog/89406/pics/15798686761219604_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?