Ritka kőkori törpemaradványokra bukkantak Kínában

Kép forrása: LiveScience

Egy nemrég előkerült neolit kori kínai csontváz egy olyan egyéné volt, akinél a törpenövés egy rendkívül ritka formája alakult ki. A régészeti leletek közt eleve ritkák a kisnövésű emberek maradványai, azonban még napjaink orvosi esetei közt is elenyésző az úgynevezett „arányos törpék” száma.

A csontvázat egy, a Sárga-folyó (Huangho) mentén, az ország középső-keleti régiójában lévő temetkezési helyen találták több más emberi maradvány mellett, ezek mind a Kr. e. 3300 és Kr. e. 2900 közötti időszakból származtak.

A csontvázak mind felsőtestükre fektetett kézzel voltak sírjaikba helyezve, kivéve egyet, amely kezeivel a háta mögött feküdt.

Ennek csontjai rövidebbnek és gyengébbnek látszottak a többiéhez képest, a közelebbi vizsgálat megállapította, hogy az illető személy valamilyen növekedési rendellenességből kifolyólag törpenövésű volt.

A számos különféle rendellenesség, amely e tünetegyüttest okozhatja, együttesen is igen ritka: 10 000 élve születésből mindössze 3,22-ban fordul elő, a világ régészeti anyagában azonban mindössze 40 esetben fordult elő eddig, hogy törpenövésű emberek maradványaira bukkantak volna.

Ezen esetek többségében az achondrosplasia nevű születési elváltozás figyelhető meg, amelynek eredményeképpen a végtagok jelentősen rövidebbre nőnek, mint azt a fej, illetve a törzs mérete indokolná.

Az említett kínai lelőhelyen azonban a szakemberek hamar felismerték, hogy egy ennél sokkal ritkább példájára akadtak a törpe termet okainak: a végtagok mellett a fej és a törzs csontjai is meglehetősen kisnövésűek voltak.

Habár fogai alapján a csontváz egy fiatal felnőtté volt, végtagjainak csontjaiban nem ment végbe az életkornak megfelelő fúzió.

A kutatók feltételezése szerint a személy alacsony termete a gyermekkorban fellépő alacsony pajzs- és agyalapi mirigyműködés eredménye.

E mirigyek egyaránt számos hormon termelését szabályozza az emberi szervezetben, megfelelő működésük hiányában különféle szövetek és szervek rendellenesen fejlődhetnek.

Alulműködésük nem csupán a csontok fejlődését hátráltathatja, de a kognitív fejlődést és a szív-, illetve tüdőfunkciókat is.

A csontváz fogazata (kép forrása: usatodaypost.com)

A régészek által felfedezett őskori személy vélhetően a közösség hathatós támogatására szorult ahhoz, hogy boldoguljon a mindennapokban.

A génmutáció által okozott, veleszületett achondrosplasiával ellentétben az agyalapi mirigy és a pajzsmirigy alulműködése a legtöbb esetben egyes alapvető tápanyagok, mint például a jód hiányának tudható be.

A pajzsmirigy-alulműködés napjainkban is gyakoribb Kínában, mint a nyugati világban, mivel gyakrabban fordul elő, hogy az emberek étrendje jódban szegény.

Habár az alacsony termetű személyt másképpen helyezték el sírjában, a látható nyomokból nehéz megállapítani, hogy életében miként bánhattak vele társai.

Egyes, a Kr. e. 4. századból származó konfuciánus írások arra utalnak, hogy a testi elváltozásokkal bíró embereket nem feltétlenül közösítették ki, a Kr. e. 2. századból származó írások azonban ennek éppen az ellenkezőjéről számolnak be. Ezek bármelyiket nehéz több ezer évvel korábbra, az újkőkorra is érvényesnek tekinteni.

Mindazonáltal az a tény, hogy a közösség más tagjaival azonos temetkezési helyen helyezték örök nyugalomra az illetőt, némi bizakodásra adhat okot addig sorsa tekintetében.

https://mult-kor.blogstar.hu/./pages/mult-kor/contents/blog/88634/pics/15784892325902197_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?