Miért teknősök hordják a hátukon a világot számos nép mitológiájában?

A hindu mitológia világteknősének egy kora újkori ábrázolása (kép forrása: Wikimedia Commons)

Aki találkozott már a több nyelvben is előforduló „teknősök végtelen sora” kifejezéssel, valószínűleg ismeri azt a mitológiai képzetet, miszerint a világot egy gigantikus teknős hordozza a hátán. Míg a filozófusok által hangoztatott kifejezés újkori keletű, a kozmikus teknősök toposza évezredek óta jelen van a világ különböző tájainak világmagyarázataiban. Hogyan lehetséges, hogy több kultúrában is éppen erre az állatra esett a választás, hogy otthonunk hordozója legyen?

A 19-20. század fordulóján alkotó angol antropológus, Edward Burnett Tylor szerint az első „világteknős” a hindu mitológiában tűnt fel.

A védikus irodalom egyik történetében Visnu isten második avatárja, Kurma egy óriási teknős, amely égi alapként egy hegyet egyensúlyoz a hátán.

Kínában a hagyományos teremtésmítosz része egy Ao nevű teknős, habár az ő képe kissé eltérő. A legenda szerint a teremtő istennő levágta e kozmikus teknős lábait, és azokkal támasztotta fel az eget, amelyet egy másik istenség megrongált. Ao tehát nem hordozza a világot, de nagy szerepe van abban, hogy az ég nem omlik ránk.

A „világteknős” fogalma a jelek szerint a fentiektől függetlenül alakult ki egyes amerikai őslakos kultúrákban. A delavár, illetve az irokéz indiánok mitológiájában a világ földként lett megteremtve, amely egy nagyméretű tengeri teknős hátára lett pakolva.

A teknős ezután egyre nőtt és nőtt, mígnem az egész világot ő hordta a hátán. A kontinens neve számos őslakos nyelven „teknőssziget” jelentéssel bír.

A világot hordozó teknős képe igencsak megkapó, így nem csoda, hogy ennyi időn át fennmaradt azokban a kultúrákban, amelyekben valamikor létrejött. Felmerül azonban továbbra is a kérdés: miért pont a teknősök?

Az amerikai őslakosok kultúráját kutató neves amerikai antropológus, Jay Miller egy 1974-es értekezésében igyekezett választ találni a kérdésre: „Logikus választásnak tartottam a teknőst egy ilyen atlantiszi szerepre, mivel alakja és megjelenése jól illeszkednek ahhoz.”

Hozzáteszi azonban a delavár indiánok hitével kapcsolatban, hogy a teknős olyan értékeket is képvisel, amelyeket e nép nagyra tartott, mint például a kitartást és a hosszú életet.

19. századi francia hajódísz, amely egy teknősön ülő irokéz harcost ábrázol, az irokézek mitikus teknősére utalva (kép forrása: Wikimedia Commons)

A kutató szerint azonban ezek korántsem csak e kultúrában kapcsolódnak a teknőshöz: „Intenzív kutatással a fenti elemzés bizonyára érvényes más társadalmakra is, amelyek egy teknős hátára helyezik a világot.”

A legtöbb teknősféle igen hosszú életet él, így könnyen kialakulhat róluk az ősi bölcsesség letéteményeseinek képe.

A „világteknősök” igen gyakori visszatérő elemei a modern populáris kultúrának is, a néhai Terry Pratchett angol író Korongvilág-regényeinek nagy A'Tuinjától Stephen King amerikai író metaverzumának mindentudó Maturinjáig.

Lehetséges, hogy létezik valamiféle egyéb ok is, amely miatt az emberek számára ennyire jól esik elképzelni, hogy világukat egy óriási élőlény cipeli hátán.

https://mult-kor.blogstar.hu/./pages/mult-kor/contents/blog/87684/pics/15767645862878582_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?