Valóban tudtak állati ürülékkel gyógyítani a középkorban?

A középkori krónikák rendszeresen előforduló legendás állata az úgynevezett bonakon, amely hátsó fertályából lángoló székletet lő támadóira (kép forrása: Wikimedia Commons)

Amikor az ember megbetegszik, sok esetben ragadtatja el magát olyan fogadkozásra, mint hogy bármit megtenne, hogy jobban legyen. Ezt természetesen ritkán gondolja szó szerint – mi történne például, ha erre az a válasz érkezne, hogy fogyasszon állati ürüléket?

Változatos alkalmazások

Az állati ürülék orvosi célú használata (vagy legalábbis az ezzel való kísérletezés) nem ismeretlen a világ egyetlen táján sem, és a középkori Európában is előfordult.

Az efféle módszerek nem korlátozódtak természetesen Európára, és még napjainkban is van arra példa, hogy emberi gondokra az állatok salakanyagában keresik a megoldást (elsősorban a kozmetika világában).

Egy 15. századi írországi kézirat egyéb orvosi művek (például a perzsa Avicenna A gyógyítás könyve című írásának egy részlete) mellett tartalmaz egy traktust, amely teljes egészében az állati eredetű trágya gyógyításra való felhasználásáról szól.

A középkori Európában az állati ürülék rendkívül nagy mennyiségben állt rendelkezésre a mindennapokban, a szöveg szerint azonban a különféle állatok salakanyaga más-más bajok gyógyítására alkalmas.

Az írás a vesekő kezelésére a porított egérürüléket ajánlja, vagy önmagában elfogyasztva, vagy „kenőcsként a medencére helyezve, ugyanez lesz hatása.”

Kép forrása: educalingo.com

A rühesség ellen a kacsa székletét ajánlja: „keverd össze mézzel és lenmagkásával”, ez esetben is pakolásként külső alkalmazásra.

A disznótrágya borral való fogyasztása „elállítja a vérzést és gyógyítja az oldal fájdalmát”, míg az ember szemébe szórt fecskeürülék „eloszlatja azok ködösségét, hályogát és sötétségét”.

A baromfiszéklet „ellenszer azok számára, akik halálos mérgező növényt fogyasztottak, mint például bürköt, bolondító beléndeket, és effélét”.

A csodaszer

Az írás további alkalmazásokat ír a birkák és külön a tehenek és bikák ürülékére, azonban úgy tűnik, szerzője a kecsketrágyát tartotta a legsokoldalúbbnak.

A szöveg szerint porított formában a pattanások és a bőr egyéb gondjainak orvoslására alkalmas, míg hamuvá égetve a hajhullást állítja meg, disznózsírral vegyítve pakolásként a köszvényt gyógyítja, ecettel és árpakásával pedig a tályogokat.

Kép forrása: gardeningknowhow.com

Mindemellett további módokon is alkalmazható: „Idd meg ama port kecsketejsavóval és őrölt borssal, és gyógyítja a sárgaságot és az ödémát. Keverd össze a port porított tömjénnel, és megállítja a túlzott menstruációs folyást, és helyezd pakolásként a méhre vagy tedd egy kis tasakba és helyezd azt a vulvára, és ugyanez lesz hatása. Helyezd e port bármely sebbe, és elállítja a vérzést.”

Habár e megoldások nagy része valószínűleg egyáltalán nem működött, bizonyos kombinációk lehetséges, hogy voltak némi hatással (elsősorban az ürüléken kívüli összetevők miatt).

„A csontot fogyasztó kutya trágyája” porítva és mézzel keverve például a szöveg szerint elősegíti a sebek gyógyulását. A méz természetes antibiotikumként alkalmas a sebek fertőtlenítésére, így ha e receptnek volt bármiféle jótékony hatása, az vélhetően ennek volt köszönhető.

Hasonló eset a hamuvá égetett tehénürüléké, amely a szerző szerint ecettel kombinálva „a veszett kutya harapását” képes gyógyítani. A tehénürülék nemigen lehetett hatással ez esetben, azonban az ecetről elképzelhető (bár kétséges).

Kép forrása: medievalists.net

A szinte csodaszerként beállított kecskeszéklet – szintén hamu formájában – „olívaolajjal, cukorral, viasszal és disznózsírral, miután azt kiolvasztották”, az égési sérülések enyhítésére való. Itt szintén nem az ürülék lehetett a valódi „hatóanyag”, hanem a többi, igen zsíros összetevő, amelyek nedvesen tartották az égett bőrfelületet, amíg az természetes úton gyógyult.

Akár valóban működött e gyógyírok bármelyike, akár nem, otthoni kipróbálásuk egyáltalán nem javasolt semmilyen körülmények között. A köhögés ellen porított tyúkürülék fogyasztása helyett érdemesebb az íromány keletkezése óta eltelt évszázadok orvosi vívmányait igénybe venni.

https://mult-kor.blogstar.hu/./pages/mult-kor/contents/blog/87418/pics/15762451833174754_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?