Hosszú távú tervezéssel készített hatékony ragasztót a neandervölgyi ember

Az 50 000 éves, a tengerből előkerült eszköz (kép forrása: bbc.com)

Egy 50 000 évvel ezelőtt készült pattintott kőeszközön talált ragasztó arra engedi következtetni a szakértőket, hogy a neandervölgyi emberek az eddig feltételezettnél összetettebb gondolkodásra voltak képesek.

Alkalmas alapanyag

A ragasztó alapanyaga a nyírfakátrány volt, elkészítésének számos lépése pedig komoly előre tervezést igényelt. A felfedezés abba az egyre valószínűbb irányba mutat, hogy a tudomány jócskán alábecsülte a modern ember evolúciós értelemben vett „unokatestvéreinek” intelligenciáját.

Az idők során előkerült neandervölgyi eszközleletek közül csupán egy maréknyi viseli a ragasztóanyag nyomát, a szakértők szerint azonban a látszatnál jóval gyakoribb lehetett ennek használata.

A Hollandiában talált kőeszköz az elmúlt 50 000 évet az Északi-tenger felszíne alatt töltötte – ez akár segíthetett is megőrizni rajta a kátrányos ragasztót. Marcel Niekus, a groningeni Kőkorszakkutatásért Alapítvány (Stichting STONE) szakértője elmondta: az egyszerű kőtöredéket valószínűleg növényi rostok vágására vagy állattetemek nyúzására használták.

Míg a nyírfakátrányt sok esetben arra alkalmazhatták, hogy fa markolatokhoz, nyelekhez erősítsék kőeszközeiket, ebben az esetben vélhetően arról van szó, hogy a megszilárdított kátrány adta magát a fogási felületet. Niekus elmondása szerint nem fedezhető fel semmiféle hajdani nyél nyoma a ragasztóban.

Ez a megoldás is jelentősen megkönnyíthette a felhasználó számára, hogy nyomást helyezzen az eszközre – anélkül, hogy felsértette volna bőrét rajta.

Az eszközt az élőhelyük fagyos peremén élő neandervölgyiek készítették, amikor a ma már az Északi-tenger alatt fekvő terület még a tudomány által Doggerland néven ismert szárazföld részét képezte. A neandervölgyiek itt apró vadászcsoportokban járták az itt elterülő jeges tundrát, ahol igen kevés fa állt rendelkezésre.

„Nagyon előre kellett tervezniük, mert a folyamathoz 40 kilogramm fára van szükség, és a tundrai viszonyok között ennyit korántsem könnyű összegyűjteni, mert csak törpe nyírfák állnak rendelkezésre” – mondta el Niekus.

„Idő- és energiabefektetés volt a tűzgyújtás és a kátrány kinyerése is” – mondta.

Széles körű alkalmazás

A kutatók korábban azt gondolták, a neandervölgyiek kizárólag bizonyos különleges kőeszközeiket látták el kialakított fogófelülettel, e lelet azonban azt mutatja, az apróbb, kevésbé esztétikus és jelentős kőtöredékeken is fontosnak tartották.

„A szükséges időbefektetés miatt az ember azt várná, csak a különleges vadászfegyvereken hajtanák ezt végre, azonban a speciális házi eszközökkel is megtették” – mondta Niekus. „Úgy gondoljuk, a nyírfakátrány használata igen elterjedt lehetett.”

Nyírfakátránnyal ragasztott kőeszközök modern reprodukciói (kép forrása: bbc.com)

Habár több száz neandervölgyi lelet származik Hollandiából, a nyírfakátrány azonban igen ritka ezek között. Niekus szerint ez annak tudható be, hogy a szokásos viszonyok között egyszerűen nem marad fenn. Ezzel szemben a tenger alatti környezetben több tízezer éven át megőrződött, „apró ablakot nyitva” a neandervölgyiek mindennapjaiba.

„Leletünk legfontosabb aspektusa az, hogy meg tudjuk mutatni: a nyírfakéregből a kátrány kinyerésére ismert különböző módszerek közül a neandervölgyiek az összetettebbeket alkalmazták” – mondta el Gerrit Dusseldorp, a Leideni Egyetem kutatója.

„Ezek hatékonyabbak, és a kátrányban a CT-vizsgálattal kimutatható szennyeződések eloszlása hasonló a komplex kinyerési eljárásokban láthatóhoz.”

Az olaszországi Campitellónál talált 200 000 évvel ezelőtti neandervölgyi leletekben is kimutatták korábban a nyírfakátrány jelenlétét, ahogy az 50 000 éves németországi Königsauéban előkerültekben is.

Az Itáliában élő neandervölgyiek emellett fenyőgyantát is használhattak fogantyúk és nyelek kialakítására, illetve rögzítésére, ez az anyag azonban jóval kevésbé rugalmas, így vélhetően itt is a nyírfakátrány volt az elsődleges választásuk. Emellett Európa több pontján találtak már 42 000 és 70 000 év közötti datálású tárgyi leletekben bitumennyomokat is.

A szakértők által most vizsgált eszközt a Hága közelében lévő Zandmotor tengerparton találták, ugyanazokban a homokrétegekben, amelyekből korábban egy neandervölgyi koponyatöredék is előkerült. A nyírfakátrány radiokarbon datálása 50 000 év körülire indikálta korát.

„Dél-Afrikában a modern ember 100 000 évvel ezelőtt már bizonyíthatóan állított elő ragasztót” – mondta el Dusseldorp. „Ez 100 000 évvel későbbi dátum, mint a legkorábbi ismert neandervölgyi ragasztó. Azonban mivel az ilyen leletek ritkán maradnak fenn, ez nem bizonyítja egyértelműen, hogy nem készített korábban ragasztót a modern ember. Egyszerűen nem találtuk még meg őket.”

https://mult-kor.blogstar.hu/./pages/mult-kor/contents/blog/85718/pics/15731336875571180_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?