A nyers ételek bélférgeket eredményeztek a bronzkori briteknél

Selina Davenport régész a Must Farmnál zajló ásatáson 2016-ban (kép forrása: PA / dailymail.co.uk)

Nagy-Britannia bronzkori lakói egy sor bélparazita jelenlétével küzdöttek életük során, derült ki egy mintegy 3000 éves ürülékmintákon végrehajtott vizsgálatból. A Cambridge-i Egyetem kutatói azt találták, a Kelet-Közép-Anglia és Kelet-Anglia közigazgatási területeken elterülő The Fens nevű édesvizű mocsárvidék lakóit számos különféle bélféreg fertőzte meg, amelyek nagy valószínűséggel az állóvizekből gyűjtött állatok – halak, békák és puhatestűek – nyersen történt elfogyasztásával kerültek szervezetükbe, számolt be róla a Daily Mail.

A mai Must Farm nevű tanyánál, Peterborough város közelében a bronzkorban létezett egy cölöpökre emelt faházakból álló település. A település szigeteit fahidak kötötték össze, míg a vízen való közlekedés fatörzsekből vájt kenukon történt.

Az 1999-ben felfedezett, 2016-os feltárása után „Nagy-Britannia Pompejijének” keresztelt falu körülbelül 3000 évvel ezelőtt pusztult el egy katasztrofális tűzvészben. A víz alatti iszaprétegekben azonban az évezredeken át számos tárgyi emlék megőrződött, köztük ruha, élelmiszer és ékszerek is.

Piers Mitchell, a Cambridge-i Egyetem régésze és kollégái immár megkövült ürülékmintákat – úgynevezett koprolitokat – is a tárgyi emlékek közé sorolhatnak. A kutatók a legmodernebb mikroszkópok segítségével fedezték fel az ősi paraziták petéit a mintákban és a környező üledékben.

A nem éppen gusztusos felfedezés azonban rendkívül fontos – magyarázták a kutatók –, mivel jelenleg rendkívül keveset lehet tudni a bronzkori Britanniában jelen lévő emésztőrendszeri fertőzésekről.

Az e témában készült egyetlen korábbi kutatás, amely egy Somersetben feltárt földművelő falura összpontosított, fonalférgek és ostorférgek nyomait fedezte fel – mindkettő az élelmiszer emberi fekáliával való szennyeződésének útján terjed. Az ősi mocsárvidékről származó koprolitok azonban más élősködőkről mesélnek.

Széles galandféreg-pete a Must Farmról (kép forrása: Ledger et al. / Parasitology / dailymail.co.uk)

„A széles galandféreg, az Echinostoma nembe tartozó férgek, és az óriás veseféreg legkorábbi nagy-britanniai bizonyítékát találtuk meg” – mondta el Dr. Mitchell. „Ezek az élősködők az olyan vízi állatok, mint a halak, kétéltűek vagy puhatestűek nyersen történő elfogyasztásával terjednek.”

„Az, hogy lassú folyású víz mellett éltek, megvédhette a lakókat egyes parazitáktól, másoknak azonban kitette őket, ha halat vagy békát ettek” – tette hozzá.

Mitchell kifejtette, hogy mivel az itt élők mind az állati, mind az emberi ürüléktől a vízben szabadultak meg, valószínűleg megóvták magukat attól, hogy az ürülék közvetlenül érintkezzen az ételükkel. Ez védhette meg őket például a Somersetben, valamint Európa-szerte más bronzkori településeken széles körben kimutatható fonalféreg-fertőzéstől.

A környező láp nádasaiban azonban meglehetősen keveset mozog a víz, így itt, a falut körülvevő csatornákban összegyűlhetett az ürülék. A kutatók szerint ez „termékeny táptalajt” biztosított más élősködőknek az itteni állatvilág megfertőzéséhez, az állatok nyersen vagy hiányos előkészítés után történt elfogyasztásával pedig az emberek szervezetébe is bekerültek.

„Azzal, hogy az ürüléket a településnek helyet adó édesvizű csatornába eresztették, majd elfogyasztották a környék vízi élőlényeit, ideális nexus jött létre a fertőzésekhez” – mondta el Marissa Ledger bioantropológus.

Egy angolnacsapda maradványai a Must Farmról (kép forrása: Wikimedia Commons)

Elmondása szerint a széles galandféreg akár tízméteresre is megnőhet, az emberi belekben feltekeredve – a súlyos fertőzés akár vérszegénységhez is vezethet. Az óriás veseféreg körülbelül egy méter hosszúra képes nőni, és növekedésével lassan pusztítja a gazdatest veséjét, végül előidézve annak leállását.

A valódi mételyek törzsének Echinostoma nemébe tartozó élősködők ezeknél sokkal kisebbek, mindössze egy centiméter maximális testhosszal, jelenlétük azonban a bélhám gyulladásához vezethet.

„Mivel az írásbeliség csupán évszázadokkal később, a rómaiakkal jelent meg Nagy-Britanniában, ezek az emberek nem tudták lejegyezni, mi minden történt velük életük során” – mondta Ledger. „Ez a kutatás elsőként teszi lehetővé számunkra, hogy tisztán lássuk a The Fens történelem előtti lakói által tapasztalt fertőző betegségeket.”

A cambridge-i csapat a Bristoli Egyetem szerveskémia-szakembereivel dolgozott együtt annak meghatározására, hogy a házak maradványai körül feltárt koprolitok emberi vagy állati eredetűek. A vizsgálatok azt mutatták, hogy míg nagy részük emberi eredetű volt, egy részük kutyáktól származott.

„Az embereket és a kutyákat hasonló parazita férgek fertőzték meg, ami arra enged következtetni, hogy az emberek osztoztak élelmükön vagy annak maradékain kutyáikkal” – tette hozzá Ledger.

Állványon dolgozó régészek az 1-es számú építmény felett (kép forrása: D. Webb / dailymail.co.uk)

Más, állatokat megfertőző élősködők nyomait is megtalálták a helyszínen, mint például a disznók emésztőrendszerében élő ostorférgek vagy a Capillaria nembe tartozó férgek, amelyek a tenyésztett vagy elejtett állatok belsőségeinek elfogyasztásával kerülhettek az emberek szervezetébe. Ezek azonban vélhetően semmilyen kárt nem tudtak tenni az emberekben.

A kutatók összevetették eredményeiket mind a bronzkorból, mind a neolit korból (késő kőkor) származó lelőhelyek parazitológiai elemzéseivel. Megállapították, hogy a Must Farmnál feltárt falu alátámasztja azt a mintát, mely szerint a kőkorról a bronzkorra csökkent az emberekben előforduló élősködőfajok száma.

„Tanulmányunk illeszkedik az élősködő-ökoszisztéma az idő során történő zsugorodásának általánosabb mintájába” – mondta Mitchell. „Az étrendben, a tisztaságban és az ember-állat kapcsolatokban az évezredek alatt végbement változások hatással voltak az élősködő-fertőzések előfordulására is.”

Az ásatás felülnézetből (kép forrása: Wikimedia Commons)

Megjegyezte azonban, hogy a Must Farmnál is megtalált széles galandféreg általi fertőződések az utóbbi időben ismét gyakoribbá váltak, főként a ceviche, a füstölt lazac, a sushi és hasonló ételek népszerűségének növekedésével.

„Ezután más ősi britanniai helyszíneket kell tanulmányoznunk, ahol az emberek másfajta életmódot folytattak, hogy megértsük, hogyan határozta meg őseink életmódja a fertőző betegségek kockázatát” – tette hozzá Mitchell.

https://mult-kor.blogstar.hu/./pages/mult-kor/contents/blog/83007/pics/15671749332081182_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?