Drakula ostromának nyomait találták meg egy bolgár erődnél

III. Vlad (kép forrása: Wikimedia Commons)

A bulgáriai Szvistovban lévő erődnél ásatásokat végző régészek ágyúgolyókat hoztak a felszínre, melyeket minden bizonnyal III. Vlad havasalföldi fejedelem, ismertebb nevén Țepeș (Cepes, „karóbahúzó”) Vlad katonái lőttek ki az erődítményre annak 1461-es ostromakor. A rendkívül brutális és kegyetlen uralkodó hírében álló fejedelem adta a történelmi hátterét Bram Stoker ír regényíró 1897-es gótikus horrorremekművének, amely a halhatatlan vámpír Drakula grófként ábrázolja őt.

A lövedékeket a korabeli Magyarországon csatakígyónak, avagy sárfatilnak nevezett fegyverekből lőtték ki, amelyek a korábbi kéziágyúk nagyobb változatainak tekinthetők.

A számos nyelven a szintén „csatakígyó” jelentéssel bíró „culverin” vagy „kulverin” névvel illetett eszközöket egy jól behatárolható korszakban, a 14. századtól a 16. század elejéig használták, ezután eltűntek a csatamezőkről, ahogy élesebben elkülönültek a gyalogság által használt kézi lőfegyverek és a különféle állványokról használt tüzérségi eszközök.

„Az igazán érdekes az, hogy az oszmán korszakból találtunk ágyúgolyókat. Ezeknek a kis ágyúgolyóknak nagyon örülünk, mert csatakígyókból valók. Ezek voltak a legkorábbi ágyúk, amelyeket a 15. századtól a 16. századig használtak, utána már nem. Ezek még nagyon tökéletlen ágyúk voltak. Ez pontosan Vlad Drakula ideje volt, kétség nem fér hozzá, hogy kapcsolódnak a Vlad Drakula általi 1461-es ostromhoz” – mondta Nikolaj Ovcsarov, a szófiai Nemzeti Régészeti Intézet és Múzeum professzora.

Az előkerült ágyúgolyók, valamint római kori kőtöredékek a helyszínen (kép forrása: thehistoryblog.com)

Az erődítmény Szvistov városának közepén, egy dombtetőn található. Az építmény, amelynek ma megtekinthetők a maradványai, a 13-14. században épült, azonban a keleti, nyugati és északi irányba kiváló kilátást adó magaslat stratégiai jelentőségét ennél jóval régebben felismerték – elsőként a rómaiak építettek itt erősséget a 4. században.

1389-ben a középkori építményt megostromolta I. Murád oszmán szultán serege is Csandarlizádé Ali pasa nagyvezír parancsnoksága alatt. A törököknek csak akkor sikerült elfoglalniuk, amikor a védők – miután minden készletük elfogyott – feladták az erődöt.

A nagyvezír hadjárata arra késztette Iván Sisman bolgár cárt, hogy behódoljon az Oszmán Birodalomnak, és bár a harcok még mintegy öt éven át folytatódtak egyes területeken, Bulgária nagy része egészen az 1877-1878-as orosz–török háborúig török fennhatóság alatt állt.

Iván Sisman bolgár cár egy 19. századi ábrázoláson (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az oszmán krónikák is megemlékeznek arról, hogy 1461-ben III. Vlad elfoglalta Szvistovot, maga a fejedelem pedig 1462 februárjában I. Mátyás magyar királynak írt levelében azzal dicsekszik, 410 törököt öltek meg az ostrom alatt. A jelek szerint Vlad a telet is az erődben töltötte.

Sajnálatos módon a dombtetőn lévő erősség nem maradt állva Bulgária 1878-as felszabadulásáig – az 1806-1812-es orosz–török háború során részlegesen megsemmisült. Miután a török helyőrség megadta magát, az orosz Kamenszkij tábornok parancsára felgyújtották, hogy a törökök többé ne használhassák.

Nikolaj Ovcsarov professzor az ágyúgolyó-töredékekkel (kép forrása: archaeologyinbulgaria.com)

A meglehetősen robusztus építmény azonban nagyrészt átvészelte a tüzet, és nagy része még állt 1850-ben, amikor köveit elhordták, hogy új laktanyaépületeket építsenek az oszmán sereg számára. Mindazonáltal napjainkban is jobb állapotban van, mint ezek alapján hinné az ember: Ovcsarov professzor megjegyezte, hogy a falak egyes helyeken igen magasan állnak ma is, ezzel Bulgária egyik legjobban megőrződött középkori erődjéről beszélhetünk.

https://mult-kor.blogstar.hu/./pages/mult-kor/contents/blog/74752/pics/15607855107139136_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?