hirdetés

Saját fia sem hiszi, hogy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel

Szirhánt a tárgyalására vezetik (kép forrása: metro.us)

Szirhán Szirhánt a történelem úgy ismeri, mint a fiatalembert, aki lelőtte az Egyesült Államok elnöki posztjára pályázni készülő Robert Fitzgerald Kennedyt, korábbi igazságügy-minisztert, az 1963-ban meggyilkolt elnök, John Fitzgerald Kennedy öccsét. Azzal a meggyőződéssel ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre, hogy a hazájáért, Palesztináért érzett düh és bosszúvágy által fűtve követte el tettét, azonban könnyen lehet, hogy ennél több is volt a halálos merénylet hátterében.

Erőszakos gyermekkor

1968. június 5-én Szirhán a Los Angeles-i Ambassador Hotel konyháján lőtte meg a Demokrata Párt elnökjelöltségéért kampányoló politikust. Ki volt valójában a 24 éves férfi, aki véget vetett a lehetséges következő elnök életének?

Szirhán Bisára Szirhán 1944. március 19-én született a brit mandátum alatt kormányzott Palesztinában, Jeruzsálemben, arab keresztény családban. Világra jöttekor a térséget már fojtogatta az etnikai és vallási színezetű konfliktus, élete korai évei pedig meghatározták későbbi döntéseit.

1948. május 14-én éjfélkor a Palesztina feletti brit mandátum véget ért, és még aznap megtörtént Izrael állam kikiáltása Tel-Avivban. Az addig a mandátumi Palesztinán belüli, zsidók és arabok közötti fegyveres harc másnap minden értelemben háborúvá szélesedett ki, mivel a palesztin arabok támogatására a szomszédos Egyiptom, Transzjordánia (1949-től Jordánia) és Szíria, valamint a távolabb fekvő Irak is expedíciós csapatokat küldött, és mintegy nyolc hónapon át tűzbe borult a régió.

Izraeli katonák határ menti állása egy brit Lewis-géppuskával az 1948-as háborúban (kép forrása: 91581084.weebly.com)

A Szirhán család kénytelen volt elhagyni az előkelő jeruzsálemi negyedet, ahol laktak, és a Transzjordánia által elfoglalt Ciszjordániába költözni. Egy 1979-es interjúban Szirhán édesanyja, Marjam részletezte a borzalmakat, amelyeknek fia gyermekként tanúja volt: látta, amint robbanás szakít szét katonákat, látott szanaszét heverő leszakadt végtagokat, és azt is a saját szemével nézte végig, ahogy egy golyózáport elkerülni próbáló teherautó áthajt testvérén.

„Egész életében áldozat volt” – mondta az édesanya közel 20 évvel azután, hogy fia megölte „Bobby” Kennedyt. „Sosem volt gyermekkora, sosem volt boldog, sosem nevetett – csak félelmet látott, éhezést, haldokló embereket darabokban. Ez éppen elég nehéz egy felnőtt ember számára, de egy gyermeknek... Aztán nézzék, mi lett vele!”

A konfliktus hatással volt a Szirhán családra is. Miután az édesapa, idősebb Szirhán Szirhán a háború következtében elvesztette állását és otthonukat, érzelmileg instabillá vált, és egyre gyakrabban bántalmazta fizikailag feleségét és gyermekeit.

Szirhán édesanyja végül nem bírta tovább, és 1957-ben a család az Egyesült Államokba költözött, egy keresztény misszionárius csoport anyagi segítségével – az édesapa rövid időn belül egyedül visszaköltözött az ekkor még Jordániához tartozó, többnyire palesztinok által lakott Ciszjordániába.

Idősebb Szirhán Szirhán riportereknek nyilatkozik a gyilkosság után (kép forrása: pbs.org)

A csonka család Kaliforniában telepedett le, Pasadena egyik külvárosában (mindössze fél órára az Ambassador Hoteltől), ahol Szirhán – ahogy korábban Jeruzsálemben is – evangélikus egyházi iskolába járt. Tanárai csendes és magának való gyermekként írták le, aki azonban jó tanuló volt. A rengeteg erőszak azonban már felbecsülhetetlen kárt okozott a fiú személyiségfejlődésében.

Szirhán kamaszként elhelyezkedett egy versenyistállónál segédként, és arról álmodott, hogy maga is sztárzsoké lesz, ezt azonban keresztülhúzta egy versenyen elszenvedett fejsérülés.

Fiatal felnőttként egyfajta útkeresésen ment át, többször felekezetet is váltott: különféle baptista, illetve hetednapi adventista gyülekezetekhez csatlakozott, végül pedig a Rózsa és Kereszt Ősi Misztikus Rendjébe, azaz a rózsakereszteseknek nevezett okkult hívők legnagyobb szervezetébe lépett be.

Bobby Kennedy elnökjelölti kampánya

1968. március 16-án Robert F. Kennedy bejelentette, hogy indulni szándékozik az elnöki székért. Ezt a Demokrata Pártban a legtöbben nem fogadták jól, mivel a párt nagy része az akkori elnököt, Kennedy bátyjának korábbi alelnökét, Lyndon B. Johnsont támogatta.

A fiatalabb szavazók úgy gondolták, Kennedy csupán opportunizmusból szállt versenybe, miután látta, hogy a New Hampshire-i előválasztáson milyen erősen szerepelt egy másik demokrata szenátor, Eugene McCarthy.

Lyndon B. Johnson John F. Kennedyvel (kép forrása: nola.com)

„Azért indulok, mert meggyőződésem, hogy az ország veszélyes irányba tart” – mondta Kennedy az újságírókkal és támogatókkal megtelt teremben. „Azért indulok” – folytatta, „mert immár félreérthetetlenül látszik, hogy ezeket a katasztrofális, megosztó döntéseket csak úgy tudjuk megváltoztatni, ha lecseréljük az azokat meghozó embereket.”

1968. március 31-én Johnson elnök a televízión keresztül közölte az amerikai néppel, hogy „nem keresi, és nem fogadja el” az elnökjelöltséget. A regnáló elnök kiszállása őrült versenyt indított el demokrata berkekben, miközben a jobboldal politikai óriásai, Richard Nixon, Nelson Rockefeller és Ronald Reagan szintén egymás között csatároztak.

Az egyre kaotikusabbnak tűnő helyzetben Kennedy a politika egy reménytelibb oldalát látszott megtestesíteni. Sajnálatos módon azonban az a döntése, hogy beszáll a versenybe, végzetesnek bizonyult.

Szirhán rögeszméje

Május 18-án Szirhán Szirhán a következőket jegyezte fel hamarosan kulcsfontosságú bizonyítékká váló naplójába: „Abbéli elhatározásom, hogy semlegesítem RFK-t, egyre inkább megingathatatlan rögeszmévé kezd válni (…) Robert F. Kennedyt 1968. június 5-e előtt meg kell gyilkolni.”

Szirhán későbbi tárgyalásán számos hasonló bejegyzés került napvilágra: „RFK-tól meg kell szabadulni”, illetve „Robert Fitzgerald Kennedynek hamarosan meg kell halnia halnia halnia halnia halnia halnia halnia halnia halnia halnia!”

Részlet Szirhán naplójából (kép forrása: Wikimedia Commons)

Mi volt ezeknek a tébolyult bejegyzéseknek és az azokat követő erőszaknak az oka? Szirhán indítékait illetően több beszámoló is létezik. A leggyakrabban hangoztatott változat szerint a férfi azt hallotta a rádióban, hogy Kennedy – a zsidó szavazók kedvét keresve – 50 modern vadászrepülőt ígért Izraelnek.

Ez az elmélet azonban nem teljesen helytálló: Kennedy ezt az ígéretet nyolc nappal azután tette, hogy Szirhán május 18-án először említette őt naplójában.

Győzelem és gyilkosság Kaliforniában

Bármi is volt az indíték, Szirhán június 5-én a tettek mezejére lépett, miközben Bobby Kennedy ünneplő támogatói gyülekeztek az Ambassador Hotel előcsarnokában – az ambiciózus szenátor ugyanis éppen megnyerte a kaliforniai demokrata előválasztást.

Robert F. Kennedy utolsó nyilvános beszéde (kép forrása: The Washington Post)

A jókedvű Kennedy Freckles (Szeplős) nevű kutyájának köszönte meg elsőként a győzelmet, majd utoljára szólt a nyilvánossághoz, oldalán várandós feleségével, Ethellel.

„Nagy ország vagyunk, önzetlen ország vagyunk, együtt érző ország vagyunk. És erre szándékozom alapozni indulásomat. Így hát köszönetem mindannyitoké, és most irány Chicago, és nyerjünk ott is!” Kennedy a konyha – és a halál – felé indult.

Juan Romero tartja a szenátor fejét másodpercekkel a lövések után (kép forrása: historyonthenet.com)

Az egész rendkívül gyorsan történt. Hat durranás, mintha csak petárda lett volna, hasított keresztül a levegőn – habár a lövések pontos számát máig sokan vitatják. Kennedy a földre rogyott. Egy konyhai segéd, Juan Romero mellétérdelt, és a betonpadló felett tartotta a szenátor fejét. Szirhán eközben további öt embert lőtt meg, de Kennedy kivételével mindenki túlélte a lövöldözést.

A lövések utáni eseményeket élőben közvetítette mikrofonján keresztül Andrew West, a Mutual Broadcasting System nevű rádióhálózat riportere.

A körülötte állók megpróbálnak segíteni a meglőtt Robert Kennedyn (kép forrása: The Washington Post)

„Rafer Johnson [Kennedy egyik barátja] éppen lefog egy férfit, aki úgy tűnik, leadta a lövést. Ő adta le a lövést. Még mindig nála van a fegyver. A fegyver éppen felém néz! Vegyétek el tőle! Vegyétek el a fegyvert! Lefagyott a keze! Kapjátok el a hüvelykujját! Fogd meg a hüvelykujját, és törd el, ha kell!” – kiáltotta.

A felvételen nem hallható, de a merénylő is beszélni próbált a döbbent és dühös tömeghez: „Hadd magyarázzam meg!” – kiáltotta, miközben lefegyverezték, „A hazámért tettem!”

Rendőrségi kihallgatásán Szirhán elmondta, szándékosan döntött úgy, hogy június 5-én öli meg Robert Kennedyt. Egy évvel korábban ugyanis ezen a napon kezdődött a hatnapos háború, amelyben Izrael minden addiginál nagyobb győzelmet aratott Egyiptom, Jordánia és Szíria seregei felett, és további területeket nyert el arab szomszédaitól.

Szirhán édesanyját két másik fia, Munir és Adel kíséretében a tárgyalásra tartva (kép forrása: Al Jazeera)

Tárgyalásán Szirhán azt mondta, Kennedy Izrael-pártisága „égetett engem – ha ott állt volna előttem, ahogy akkor éreztem magam, Isten engem úgy segéljen, ott és akkor meghalt volna.”

Elméletek – ártatlanság és összeesküvés

Szirhánt 1969. április 23-án gázkamra általi halálra ítélték, miután az esküdtszék bűnösnek találta gyilkosság elkövetésében. Két évet ült a halálsoron a híres San Quentin börtönben, mielőtt Kalifornia állam 1972 februárjában törvényen kívül helyezte a halálbüntetést (az állam alkotmányára hivatkozva), amivel az államban minden halálraítélt ítélete életfogytiglani börtönbüntetésre módosult.

A Szirhán által használt fegyver (kép forrása: Al Jazeera)

Amikor még az év novemberében újra bevezették a halálbüntetést (az állam alkotmányának módosítása után), Szirhánt már nem helyezhették vissza a hatálya alá. A 75 éves férfi jelenleg is a San Diego megyei Richard J. Donovan Büntetés-végrehajtási Intézetben tölti büntetését.

Szirhán saját beszámolója az eseményekről, illetve elmeállapotáról a merénylet idején és után sokszor változott az idők során. Tárgyalásán Izrael ellen foglalt állást, és azt állította, ebbéli meggyőződésében ölte meg Kennedyt. Néhány évvel később már azt mondta, nem is emlékszik arra, hogy megölte volna Kennedyt. Ügyvédje még azt is kijelentette, Szirhán „agymosáson” mehetett keresztül.

1980-ban Szirhán azt állította, hogy bár kétségtelen, hogy a hatnapos háború évfordulója fontos szerepet játszott dühében, egyúttal nagyon részeg is volt a gyilkosság estéjén. 2016-ig 15-ször kérvényezte feltételes szabadlábra helyezését, ezt azonban minden alkalommal elutasították.

Paul Schrade és Robert F. Kennedy Dolores Huerta munkajogi aktivistával (kép forrása: whowhatwhy.org)

Kérvényeit sokszor a legváratlanabb szereplők támogatták, akik összeesküvésre gyanakszanak, köztük Kennedy közeli rokonságából is egyesek – fia, ifjabb Robert F. Kennedy például egy 2018-as Washington Post-interjúban elmondta, meglátogatta Szirhánt a börtönben, és már nem hiszi, hogy ő ölte volna meg édesapját.

Hasonlóan gondolja Kennedy akkori kampánymenedzsere, Paul Schrade is, aki maga is találatot kapott azon az estén. Mindketten azt mondják, legalább egy másik merénylő is volt.

Az összeesküvés-elméletek hívei több furcsaságra mutatnak az üggyel kapcsolatban. Az első a lövések pontos száma körüli zűrzavar.

A jelen lévő tanúk többsége hat lövésről számolt be, egy Stanisław Prusziński nevű lengyel újságíró által készített hangfelvételen azonban egyesek szerint akár 13 lövés is kivehető – miközben a Szirhán által használt fegyver, egy .22-es kaliberű Iver Johnson revolver kapacitása mindössze nyolc lőszer volt.

Stanisław Prusziński 2009-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)

Kennedy testét három lövés érte, kettő a hátán, és egy a fején, füle közelében, egy további lövedék csak a zakóját szakította át. Több szemtanú azonban úgy emlékszik, Szirhán szemből tüzelt a szenátorra.

Ifjabb Robert Kennedy később azt mondta, édesapja „az ország rendfenntartásának fejeként [korábban legfőbb ügyészként is szolgált] elborzadt volna, ha valakit bebörtönöznek egy olyan bűncselekményért, amelyet nem követett el.”

Szirhán Szirhán 2016-ban (kép forrása: whowhatwhy.org)

Schrade 91 évesen még Szirhán 2016-os kérvényének meghallgatásán is tanúskodott: „A bizonyíték tisztán kimutatja, hogy nem te voltál a merénylő, aki lelőtte Robert Kennedyt” – mondta közvetlenül Szirhánnak.

A kérdés tehát sokak szerint megválaszolatlan: Ki ölte meg Robert Kennedyt? Amíg megalapozottabb elmélet nem bukkan fel, Szirhán Szirhán minden bizonnyal élete hátralevő részét rács mögött tölti tettéért. Bobby Kennedy legközelebbi hozzátartozói közt azonban továbbra is él a gyanú, hogy a teljes igazság nem derült még ki.

https://mult-kor.blogstar.hu/./pages/mult-kor/contents/blog/74572/pics/15604410356481499_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?