Bebizonyosodott, hogy valóban a gyenyiszovai ember koponyájának darabjai kerültek elő

Kép forrása: sciencemag.org

A titokzatos ősi emberfajta 2008-as felfedezése óta először került elő koponyadarab, amely jelentős adaléknak ígérkezik a maréknyi eddig ismert maradványhoz. A Torontói Egyetem paleoantropológusa, Dr. Viola Bence az Egyesült Államokban egy, az Ohio állambeli Clevelandben tartandó konferencián fog bővebben beszélni az eddig nem publikált felfedezésről március végén.

A gyenyiszovai emberről igen kevés információ áll a tudomány rendelkezésére. A modern és a neandervölgyi emberrel rokon emberfajta mindössze négy egyedéből ismertek maradványok, ezek mind a Szibéria déli részén található Altaj hegységben lévő egyetlen barlangból kerültek elő – e barlang adta az emberfajta nevét is.

A gyenyiszovai embert először 2010-ben írták le tudományosan egy 2008-ban előkerült kisujjperc alapján, azóta további három egyedet azonosítottak fogak alapján. A körülbelül három évvel ezelőtt előkerült koponyadarabról most állapították meg, hogy a gyenyiszovai ember egy ötödik egyedétől származik. „Jó dolog, hogy végre vannak ilyen töredékeink is” – mondta Viola. „Nem teljes koponya, de annak egy darabja. Többet tudunk meg belőle – a fogakkal és az ujjal összehasonlítva jó, hogy van.”

Viola elismeri azonban, hogy korántsem olyan jó, mint egy teljes csontváz „Mindig mohók vagyunk” – mondja nevetve. „Többet akarunk.”

Dr. Viola Bence (kép forrása: cbc.ca)

Az új felfedezés két, egymáshoz kapcsolódó darabból áll a koponya falcsontjának bal hátsó részéből – ez a csont alkotja a koponya oldalainak és tetejének nagy részét. A két darab együtt körülbelül nyolc centiméter hosszú és öt centiméter széles. A DNS-elemzés bebizonyította, hogy a gyenyiszovai embertől származik, ahhoz azonban túlságosan régi, hogy radiokarbon eljárással tudják datálni.

A konferencia anyagának előzetes kivonata szerint Viola és kollégái már összehasonlították a koponyatöredékeket a modern ember és a neandervölgyi ember maradványaival is, az eredmények hivatalos publikálásáig azonban erről nem árulhatnak el többet.

„Ez igazán izgalmas” – mondja Christ Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum paleoantropológusa, aki nem tagja a maradványokat vizsgáló munkacsoportnak, azonban szintén a gyenyiszovai emberrel kapcsolatban fog előadást tartani a clevelandi konferencián. „Persze, csupán egy kis töredék. De legalább olyan fontos, hogy növeli a reményt, hogy további, még komplettebb anyag is előkerül.”

A korábban a kínai Hszucsangban előkerült koponyatöredékek (kép forrása: New Historian)

Sajnálatos módon az újonnan azonosított töredék nem elég nagy ahhoz, hogy ez alapján azonosítani tudjanak más, eddig meghatározhatatlan eredetű koponyadarabokat, amelyekből nem nyerhető ki DNS-információ. A kutatók továbbra is arra várnak, hogy ilyen, az egyéb azonosítási módokhoz segítségül hívható gyenyiszovai maradványok kerüljenek elő.

A kutatók szerint a gyenyiszovai ember egykoron elterjedt volt Ázsiában, azonban mivel a más ázsiai helyszíneken legtöbb előkerült maradvány nem őrződött meg elég jó állapotban ahhoz, hogy genetikai elemzésnek vessék alá, a Gyenyiszova-barlangon kívül eddig nem sikerült minden kétséget kizáróan a nyomára akadni. 2017-ben Kínában bukkantak régészek két részleges koponyamaradványra, amelyekről azt gyanítják, e titokzatos emberfajtától származhatnak, ez azonban jelenleg nem erősíthető meg.

„Talán lesz lehetőség megvizsgálni, ez az új felfedezés mennyire egyezik a kínai kövületekkel, mint például a Hszucsangban találtakkal, amelyekről az emberek feltételezik, hogy gyenyiszovaiak” – mondta Stringer.

https://mult-kor.blogstar.hu/./pages/mult-kor/contents/blog/69923/pics/15519796788618864_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?