Hogy hangzott eredetileg a Szépség és a szörnyeteg története?

Hasonlóan számos jól ismert tündérmeséhez, a Szépség és a szörnyeteg is rendkívül hosszú múltra tekint vissza. Egyes kutatók szerint gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza, míg első ismert változatát a 18. században jegyezték le. A Villeneuve-féle változat azonban még sokban eltért a mai ismert verziótól.

A Szépség és a szörnyeteg első ismert változatát a francia író, Gabrielle-Suzanne Barbot de Villeneuve vetette papírra 1740-ben. Villeneuve története meglehetősen hosszú, a jól ismert fő cselekményszálat számos mellékszállal és közbeékelt történettel egészítette ki. A szörny francia elnevezése,a „bête” szintén több jelentés hordoz magában: unintelligens személyt is jelent egyben.

Villeneuve története egy özvegyen maradt kereskedővel indul, aki egyedül neveli három fiát és három gyönyörű lányát, köztük a legfiatalabbat, a jól ismert Szépséget. Hasonlóan más változatokhoz Szépség ezúttal is alázatos, jószívű és művelt. Két idősebb nővére ugyanakkor gonosz és elkényeztetett, és rendszeresen piszkálják és szolga módjára dolgoztatják húgukat.

A történet első fordulópontja egy tengeri vihar, amelyben a kereskedő flottájával együtt minden vagyonát elveszíti, így gyermekeivel együtt szinte koldusbotra jut. Amikor évekkel később az elveszett flotta egyik hajója váratlanul mégis visszatér teljes rakományával. A fellelkesült apa azonnal felajánlja gyermekeinek, hogy kérjenek bármit, a rakományért kapott pénzből megveszi nekik. A fiúk lovakat és fegyvereket választanak, míg a két idősebb lány szép ruhákat és ékszereket kér. Szépség azonban csak egy szál rózsát kér, minthogy ilyen virág nem nő az ő vidékükön. Végül azonban nem jön el a várva várt megváltás, ugyanis a kereskedő rakományát lefoglalják, minthogy az évek során tetemes adósságot halmozott fel.

A kereskedő ezután maga is viharba keveredik a kikötőből hazafelé vezető úton és miközben fedezéket keres, egy ragyogó kastélyra bukkan. A palota kapuja látszólag magától megnyílik előtte és a láthatatlan vendéglátó még vacsorával is ellátja a kereskedőt. Másnap reggel indulás előtt azonban észreveszi, hogy a palotához egy gyönyörű rózsakert is csatlakozik, és nagyon megörül, hogy legalább Szépség kívánságát teljesítheti. Letépi hát a leggyönyörűbb szálat, mire azonban előtte terem a Szörnyeteg teljes valójában. Minthogy az a rózsa volt a Szörnyeteg legféltettebb kincse, először meg akarja ölni a kereskedőt, végül azonban egy feltétellel elengedi: egyik lányát örökre a kastélyba kell küldenie életéért cserébe – a választás pedig Szépségre esik. Az irodalomtörténészek szerint a történet vonásai a korabeli elrendezett házasságok világát tükrözik.

A Szörnyeteg már a kezdetektől jól bánik Szépséggel Villeneuve változatában, úgy kezeli mintha csak egy hercegnő volna. Minden este feleségül is kéri, a lány azonban következetesen visszautasítja. Minden visszautasítás után azonban, álmában egy jóképű herceg jelenik meg előtte, aki könyörög neki, hogy mondjon igent. Ahogy az várható, Szépség végül felismeri a kapcsolatot az álom és a Szörnyeteg között és szerelembe esnek egymással.

Mielőtt azonban megházasodnának, Szépség azt kéri, hogy egyszer még hazalátogathasson családjához. A Szörnyeteg el is engedi, de megszabja, hogy egy bizonyos napra vissza kell térnie és ad neki egy tükröt (amellyel láthatja, mi történik a palotában) és egy gyűrűt, amellyel azonnal visszatérhet hozzá. Szemben a jól ismert Disney-féle verzióval, itt nem egy Gaston nevű férfi igyekszik megakadályoznia a Szépség és a Szörnyeteg szerelmének beteljesülését, hanem a két gonosz nővér, akik irigyek húguk gazdagságára. Abban a hiszemben, hogy ha Szépség nem ér vissza időben, a Szörnyeteg haragra gerjed majd és felfalja őt, meggyőzik Szépséget, hogy maradjon velük még egy napot.

Másnap, amikor a lány belepillant a tükörbe, látja, hogy a Szörnyeteg félholtan fekszik a rózsabokrok mellett, miután szíve szinte megszakadt a fájdalomtól, hogy kedvese nem tért vissza hozzá. Szépség gyűrűjével nyomban odavarázsolja magát és szerelmet vall a Szörnyetegnek, aki erre visszaváltozik herceggé és boldogan élnek, míg meg nem halnak.

Villeneuve halála után egy másik francia, Jeanne-Marie Leprince de Beaumont adott ki egy újabb verziót 1756-ban. Az utókor leginkább Beaumont változatát ismeri, köszönhetően annak is, hogy az író sosem nevezte meg Villeneuve-t forrásaként. Munkájában jelentősen lerövidíti a történetet, így kihagyja a karakterek háttértörténetét és személyiségüket is meglehetősen leegyszerűsíti. A történetnek azóta rengeteg további feldolgozása is született, legújabban Emma Watson és Dan Stevens főszereplésével készült róla mozifilm.

Címkék: mesék, Újkor
https://mult-kor.blogstar.hu/./pages/mult-kor/contents/blog/47613/pics/lead_800x600.jpg
mesék,Újkor
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Kapcsolódó blogbejegyzések

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?