A nácik és az "elfajzott" művészet

2016.09.23.

Az 1930-as években a német múzeumok teljesen egyedülálló és a maguk nemében páratlan gyűjteményekkel rendelkeztek. Kiállítótermeik falán olyan művészek alkotásai lógtak, mint Pablo Picasso, Salvador Dalí, Franz Marc, Emil Nolde, Otto Dix, Marc Chagall, Max Beckmann, Wassily Kandinsky vagy Ernst Ludwig Kirchner.

Nyugaton is használták a horogkeresztet a nácik felbukkanása előtt

2016.07.29.

A Swastika Mosókonyha 1912-ben alakult Dublinban

Ma a horogkeresztet legtöbben a nácikkal azonosítják, pedig a szvasztika a történelem folyamán számtalan kultúrkörben tűnt fel, s az egyik legősibb jelképnek számít. Először az Indus-völgyi civilizáció használhatta Indiában, ahol a jó szerencsét jelképezte. A kis-ázsiai és iráni területen kutakodó régészeknek köszönhetően az 1880-1920-as évek között a nyugati világban is igen népszerűvé vált.

Így szólt be Einstein a nácikkal szemben impotens amerikai kormánynak

2016.04.13.

Albert Einstein magánlevélben kritizálta az amerikai kormányt 1942-ben, mivel szerinte nem tettek meg mindent a náci Németország legyőzése érdekében. A dokumentumban kifejtette: ha Hitler nem lenne elmebeteg, elkerülhette volna a nyugati hatalmakkal való összetűzést. 

Az amerikai hadseregben harcolt Hitler unokaöccse

2016.03.04.

Bridget Dowling még tizenéves korában, 1909-ben egy dublini lovasbemutatón ismerkedett meg ifj. Alois Hitlerrel, Adolf Hitler féltestvérével. Alois a lánynak és édesapjának azt füllentette, hogy gazdag szállodatulajdonosként utazgat Írországban, holott valójában a dublini Shelbourne Hotel konyhai kisegítőjeként kezdett el dolgozni, miután megszökött erőszakoskodó apjától. 

Hogyan vélekedett egy amerikai professzor a második világháború alatt Hitlerről?

2016.03.01.

Henry Murray amerikai pszichológus, a Harvard professzorának 1943-ben készített jelentése szerint Adolf Hitler skizofrén volt, és arra törekedett, hogy elégtételt vegyen gyermekkori sérelmeiből fakadó dühének elfojtásáért.