Ritka, Ming-korabeli bankjegyet találtak egy kínai faszoborba rejtve

Ausztrál művészeti szakértők éppen egy aukcióra készítették fel a Ming-korszakból származó, fából készült szobrot, amikor egy repedésből egy gyűrött, 645 éves kínai bankjegy került elő. A papírpénz felirata szerint a dinasztia első császára, Hung-vu uralmának harmadik esztendejében (vagyis 1371-ben) készült a fizetőeszköz, amelyen azt is feltüntették, hogy az esetleges hamisítóknak a lefejezés általi halálbüntetéssel kell szembenézniük.

A 645 esztendős bankjegy egy luohant (a buddhista mitológia olyan alakja, aki már elérte a legmagasabb rendű lelki fejlődést) ábrázoló kínai buddhista faszobor fejéből került elő. Az értékes alkotás egykoron egy családi szentélyben vagy egy nyilvános templomban kaphatott helyet, mondta Paul Sumner, a melbourne-i Mossgreen`s Auctions munkatársa, aki felfedezte a nem mindennapi leletet. A cég ázsiai műalkotásokra specializálódott szakértője elmondta, a következő hónapban esedékes, sydneyi aukció előtti átvizsgálás során véletlenül vette észre, hogy – mint később kiderült – egy bankjegy ékelődött be az üreges fejű faszobor egyik repedésébe, adta hírül a Live Science.

Az aukciósház bankjegyszakértője igen ritkának nevezte a pecséttel is ellátott bankjegyet, amely a Ming-dinasztia első császára uralkodásának harmadik évében, vagyis 1371-ben készült a felirat szerint. „Nem volt valami jó állapotban, hiszen össze volt gyűrve, valamint több száz év különböző hőmérsékletingadozásainak is ki volt téve” – mondta Sumner. A lelet igen ritkának számít, hiszen kevés bankjegy maradt fenn a Kínát 1368 és 1644 között uraló dinasztia idejéből. Ez azonban egyáltalán nem meglepő, hiszen a gyakori használat során – csakúgy mint a mai papírpénzek – gyors kopásnak vannak kitéve.

A Ming-dinasztia korában a papírpénz jóval nagyobb méretű volt, mint a ma használatosak. Hozzávetőlegesen egy A4-es papír méretével egyezik meg. A vörös és fekete tintával készített bankjegy John E. Sandrock amerikai történész szerint ezer rézérmével vagy egy uncia (28 gramm) tiszta ezüsttel ért fel. Külön említésre méltó, hogy a papírpénzen egy intelem is szól azoknak, akik esetleg a hamisításon törik a fejüket: a büntetésük a lefejezés lesz, aki pedig tájékoztatja a hatóságokat az ilyen irányú tevékenységről, nagy jutalomban részesül.

Abban az időben a papírpénz kiadása és használata teljesen ismeretlen volt Kínán kívül. Például az első európai papírpénz megjelenésére a 17. század közepéig, vagyis közel  három évszázadot kellett várni.

A megtalált bankjegy és a szobor kora alapján arra a következtetésre jutottak a szakértők, hogy a papírpénzt egyfajta felajánlási ajándékként rejthették el az akkor már legalább 30-50 éves alkotásba. Kisebbfajta felajánlások, mint például rizsszemek, papírra írt szavak, féldrágakövek gyakran lelhetők fel régi kínai szobrászati alkotások lezárt belsejében, azonban egy ilyen nagy értékű bankjegy egészen egyedi.

Sumner szerint a lenyűgöző lelet jelenlegi tulajdonosa, Raphy Star ausztrál gyűjtő az Egyesült Királyságban szerezte meg a szobrot, amelynek kínai eredete ismeretlen. A mérete alapján úgy ítéli meg, hogy feltehetőleg nem otthoni használatra készült, hanem egy nagyobb szentélyben állt, de teljesen nem lehet kizárni az első lehetőséget sem. Az alkotás – amelynek értéke bizonyára az eredeti többszörösére fog emelkedni – több tucat más értékkel egyetemben valószínűleg vissza fog kerülni Kínába. A louhan szobor értékét – amelyet a bankjeggyel együtt fognak elárverezni – jelenleg 45 ezer ausztrál dollárra, azaz 9,9 millió forintra becsülik.

http://mult-kor.blogstar.hu/./pages/mult-kor/contents/blog/32422/pics/lead_800x600.jpg
bankjegy,Kína,Középkor,pénz
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?