Hat évtizeden át nem tudtak fényt deríteni a Csontváz-tó titkára

A második világháború kellős közepén, 1942-ben az észak-indiai brit erők riasztó felfedezésről számoltak be a Himalájában. Több mint 5 000 méterrel a tengerszint felett a befagyott Roopkund-tó körül több száz emberi csontváz hevert. Azon év nyarán a kínai határhoz közel fekvő tó felolvadt, s a jég fogságából még több maradvány került elő a vízben lebegve, illetve a parton feküdve.

A világháború forgatagában eleinte úgy gondolták, hogy a magashegységben japán katonák csontvázait találták meg, akik egy expedíció keretében akartak átkelni Indián, hogy meglepjék a szövetséges erőket Nyugat-Ázsiában. A brit kormány rettegett egy esetleges japán szárazföldi invázió miatt, s gyorsan oknyomozókat küldtek ki a helyszínre. A vizsgálatok során rájöttek, hogy a csontvázak nem japán katonák maradványai, hanem jóval régebbi időkből valók. Számtalan elmélet született a járványtól kezdve a földcsuszamláson át a rituális gyilkosságig. Hat évtizedig azonban senki sem tudott fényt deríteni a Csontváz-tó titkára.

2004-ben egy tudományos expedíció adta az első elfogadható magyarázatot a rejtélyes halálesetekre. A megoldás talányosabb lett, mint azt bárki is gondolta volna. A holttesteket i. sz. 850-re datálták, a DNS-vizsgálatok pedig azt mutatták, hogy két különböző embercsoporthoz tartoztak a holttestek: egy több száz fős, rokoni kapcsolatban álló családi törzshöz és egy kisebb létszámú csoporthoz. Gyűrűket, lándzsákat, bőrcipőket és bambuszbotokat találtak a közelben, a szakértők pedig arra következtettek, hogy egy csoport zarándok helyi hordárok segítségével vághatott át a völgyön 1160 évvel ezelőtt.

Az elemzések azt mutatták, hogy mindannyian hasonló módon hunytak el: a fejükre mért ütésektől. Azonban a koponyacsontokon látható apró, de mély repedések alapján úgy tűnik, hogy nem fegyver, hanem valamilyen kerek tárgy okozhatta a sérüléseket. További furcsaság volt, hogy csak a fejnél, illetve a vállaknál találtak ilyen sérüléseket, tehát felülről érkezhetett a csapás. A kutatók ebből már le tudták vonni a végkövetkeztetést: a több száz zarándok és a tucatnyi hordár életének egy hirtelen jött, hatalmas erejű jégeső vetett véget. A jégeső ritkán halálos, ám csapdába esve egy völgyben, mindenféle menedék nélkül a 9. századi utazóknak esélyük sem volt elmenekülni az égből jövő, teniszlabda méretű jégdarabok elől.

http://mult-kor.blogstar.hu/./pages/mult-kor/contents/blog/29144/pics/lead_800x600.jpg
20. század,csontvázak,India,rejtély
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?