Ferenc József, a korona nélküli talicska és a Kossuth-címer alatt megbúvó Sztálin

1848 forradalma a polgári szabadságjogok kivívását és biztosítását, 1956 forradalma azok visszaszerzését tűzte ki céljául. Az ’56-os forradalom ’48 szellemiségén, esetenként programján alapult, és szinte teljes egészében annak szimbólumrendszerére épült. A Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum által az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából közösen rendezett, A szabadság kódjai – Jelek és jelképek a függetlenség jegyében című, Néprajzi Múzeumban megtekinthető tárlat számos kiállítási tárgy és multimédiás eszköz segítségével hívja fel a figyelmet az 1848-49-es és az 1956-os forradalom és szabadságharc – többek között a szimbólumrendszerek szintjén is megmutatkozó – összefüggéseire. 

A rettegett ruhadarab

A látogatók már az első terembe való belépés előtt ízelítőt kapnak a tárlat üzenetéből, mivel a kiállításra vezető folyosón már az 1848-49-as és 1956-os események eszmei hasonlóságát leginkább kifejező szimbólum, egy hatalmas, falakra és a padlóra felfestett Kossuth-címer fogadja az érdeklődőket. A tárlat kurátorai, Kedves Gyula (Országgyűlési Múzeum) és Szabó Magdolna (Néprajzi Múzeum) elmondták, az 1848-49-ban használt nemzeti jelképek többsége (nemzeti színű zászló, címer stb.) nem a forradalmi idők találmánya, de használatukat ekkor emelték törvényerőre. Kivétel ez alól a francia mintára felbukkanó kokárda, amely valóban 1848-ban jelent meg Magyarországon, hogy aztán a nemzeti önrendelkezésért folytatott harc egyik legfőbb szimbólumává váljon. A látogatók a kokárda evolúcióját is végigkövethetik egészen 1956-ig. 

A két forradalom egyik legfontosabb közös pontja a nemzetőrség felállítása volt. A nemzetőrség a polgári forradalmak terméke, és lényege, hogy az egyenlő jogú polgárok közösségeként működő államban immár nem a hatalom, hanem a szabad polgárokból felállított testületek feladata a belső rend fenntartása. A kiállításon az érdeklődők egy 1848-49-es, valamint egy 1956-os nemzetőr-felszerelést is megtekinthetnek. Míg előbbi esetben létezett nemzetőri egyenruha (amelyet azonban nem mindenki használt), 1956-ban civil ruhát, valamint nemzeti színű karszalagot viseltek az önkéntes rendfenntartó szerv tagjai. Bár 1956-ban a nemzetőr jelvények készítése is megkezdődött, összesen mindössze 3-4 példányt vehettek kézbe a forradalmárok, mivel azonban a tárlaton is megtekinthető verőtő megmaradt, segítségével a rendszerváltást követően számos jelvényt készítettek el. Kedves Gyula hozzátette, a kitűzőgyártás ezzel szemben teljes gőzzel folyt a forradalom idején, és gyakorlatilag ezek a tárgyak lettek 1956 kokárdái.

Szabó Magdolna az 1848-49-es szabadságharc után betiltott nemzeti szimbólumoknak a népi kultúrához köthető tárgyakban való továbbélésére hívta fel a figyelmet. A 19. század második felében a nemzeti ellenállás eszméje mellett való kiállást jelezte például, ha valaki nemzeti színű, a koronás címerből vett motívumokkal díszített cifraszűrben jelent meg egy bálon vagy társadalmi összejövetelen. A kiállításon megtekinthető a szabadságharc leverése után számtalan költői estet és nyilvános felolvasást tartó Lisznyai Damó Kálmán költő, Petőfi barátjának cifraszűrje, aki nemzeti jelképekkel díszített ruhadarabban járta az országot. Lisznyait egyébként a szabadságharc alatt Görgey alá osztották be, és bár feladata a szabadságharc történetének megírása lett volna, ez végül nem valósult meg.

Ferenc József és a korona nélküli talicska

A kurátorok kifejtették, hogy a 19. század második felének népi kultúrájának alkotásai tele vannak nemzeti motívumokkal. Ekkor alakult ki az országban a Kossuth-és a Petőfi-kultusz, ami – amint az a kiállításon is látható – tárgyi szinten is jelentősen éreztette hatását. Gyakorlatilag nem találunk olyan mesterséget, amelynek művelői az általuk készített alkotásokkal ne járultak volna hozzá a két történelmi személyiség kultuszának elterjesztéséhez. A kultusz egyik sajátos tárgyi manifesztációját jelentették a Kossuth-bankók különböző textilanyagokon, többek között ingujjvégeken és kendőkön megjelenő motívumai.

Egyedi története van a Ferenc-csatorna (ma Duna-Tisza-Duna-csatorna) kijavításának céljából megépített öntözőcsatorna  kiásásakor használt, mindkét oldalán korona nélküli címerrel díszített talicskának. Az öntözőcsatorna felavatásakor ugyanis jelen volt Ferenc József is, a munkálatokat pedig az olasz egység általa halálra ítélt hőse, Türr István vezette. Úgy tűnik, a királyban ekkor már nem keltett nagy megütközést a nemzeti ellenállást jelképező talicska, vagy ha igen, ezt diplomatikusan sikerült eltitkolnia. A kurátorok emellett egy, 1956-ban a Szegedi Nemzeti Színház erkélyére kitett, Kossuth-címerről készült festményt is bemutattak, amelyről kiderült, egy Sztálin-portréra festették rá.

Kedves Gyula felvetette, mennyire lehetett tudatos a nemzeti jelképek használata. A kurátor szerint sok esetben nem beszélhetünk tudatos szimbólumhasználatról, ám a nemzeti jelképek népi kultúrába való beépítése mindenképpen arra utal, hogy ezen szimbólumok beleivódtak az emberek gondolkodásába. A tudatos jelképhasználatra is találunk azonban számos példát: ilyen többek között Hevesi Benedek nemzetőr, későbbi országgyűlési képviselő az 1850-es években, várfogsága idején készített, részletesen kidolgozott címeres fafaragványa. 

Gyászszalag a címeren

A kiállításon látható az 1956-os melbourne-i olimpián bronzérmet szerző úszó, Tumpeck György formaruháján található címer is, amelyre a forradalom és szabadságharc leverése felett érzett gyászt kifejező fekete szalagot helyezett az olimpikon. A kurátorok elmondták, hogy az olimpia alatt a magyar csapat egyik – máig ismeretlen – tagja az éjszaka leple alatt kivágta a magyar zászlóból a Rákosi-címert, és mivel a szervezőket kellemetlenül érintette az eset, az emigráns magyarok másnap egy Kossuth-címeres lobogót tettek a helyére. A tárlaton emellett megtekinthető egy eredeti, 1956-os lyukas zászló (a közepéből eltávolított Rákosi-címer darabjával), valamint egy vele egykorú Kossuth-címeres lobogó is. Mindkét tárgy rendkívül egyedi darab, mivel alig tucatnyira tehető a forradalmi ereklyének számító, valóban hiteles ’56-os zászlók száma.

A tárlaton emellett azt is megtudhatják a látogatók, hogyan került 1848-49-ben a címerben a korona helyére a babérkoszorúval övezett huszárszablya, mit keresett a nemzetőrök zászlajára Tolna vármegye címere, valamint hogyan alakult ki, majd lett az 1956-os felkelés szimbóluma a Kossuth-címer.   

A látogatók a termekben érintőképernyők segítségével nyerhetnek alaposabb betekintést az 1848-49-es és az 1956-os eseményekbe. A multimédiás eszközökön többek között a nemzetőrség történetéhez kapcsolódó dokumentumok, valamint képek segítik a látogatókat a múltban való tájékozódásban, de a szabadság mozgósító erejét érzékeltető képsorok, az 1956-os forradalmárok pereiben bizonyítékként is felhasznált röplapok, valamint korabeli videók és filmbetétek is felbukkannak a tárlaton. 

A kiállítást a Néprajzi Múzeum igazgatója, Kemecsi Lajos intézményközi összefogást hangsúlyozó beszédét követően a tárlat fővédnöke, Kövér László nyitotta meg, aki Hamvas Béla szavaira fűzte fel mondandóját: „Az egyedüli lehetőség arra, hogy az ideákat meg lehessen ragadni, a jelkép.” Az  Országgyűlés elnöke kiemelte, hogy a magyar nemzet ideájának jelképei a nemzeti szimbólumok. Kifejtette, hogy bár minden magyar forradalom kitörésének hátterében a szabadságvágy húzódott meg, az eredmény minden esetben a „legyőzetve győzés” elvének képviselete lett. 1956-ban páratlan módon valósult meg a nemzeti önrendelkezés és társadalmi igazságosság összefonódása, amelyet csak a szovjet katonai intervenció tudott lerombolni. A nemzeti identitás elnyomatásának éveit követően a rendszerváltás idején – megint csak a „legyőzetve győzés” jegyében – azonban ismét a forradalom eszméihez nyúltak vissza a politikusok. Ahogy 1848 és 1949 jelképei erőt adtak 1956 magyarjainak, úgy adtak erőt 1956 szimbólumai a rendszerváltás nemzedékének – tette hozzá a politikus. 

Magazin

http://mult-kor.blogstar.hu/./pages/mult-kor/contents/blog/28280/pics/lead_800x600.jpg
1848-49,1956,20. század,kiállítás,múzeum
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?