Ősi urnák vagy óriások kupái?

Évtizedek óta tartják lázban a régészeket a délkelet-ázsiai Laosz síkságán található, több mint kétezer éves kőalkotások. A helyi mitológia szerint a mezőn egykor óriások laktak, akik egy nagy győzelem megünneplésére, vagyis bor fogyasztására használták a méretes kőkupákat. A kutatók már számos elméletet kidolgoztak a rejtélyes kőmonstrumok létére, a legújabb hipotézis szerint nem ősi urnákról vagy óriások ivóedényéről van szó. Mintegy két-háromezer évvel ezelőtt a helyiek elhunyt szeretteik maradványait helyezték a faragványokba, ahol megvárták, amíg lebomlanak, mielőtt eltemették őket.

Sokak szerint még Stonehenge kőépítményeinél is titokzatosabb az észak-laoszi Phonsavan mellett található, korsók földje nevű hely, ahol több száz négyzetkilométernyi területen több ezer gigantikus, ősi kőedény található szétszórva a dombokon. A hatalmas korsók igen szürreális látványt nyújtanak, egyesek három méternél is magasabbak, a súlyuk pedig több tonna. A régészek évtizedek óta kutatják az építmények célját, magyarázatokból pedig nincs hiány.

Elsőként a francia régészek fedezték fel újra gyarmatuk különös régészeti csodáját. A területet 1923-ban meglátogató Henri Parmentier szerint a homokkő- és gránitkorsók belseje egykoron nem volt olyan üres, mint ma, hanem emberi csontok voltak benne, tehát temetkezésre használták, egy másik elmélete szerint pedig világító lámpaként szolgáltak, míg néhány kőedényben kutatása során üveggyöngyök maradványaira bukkant. Egy másik magyarázat szerint ételtárolók lehettek a magasabb építmények.

A legújabb kutatás részben megerősítheti Parmentier első elméletét, ugyanis néhány korsó közelében 2500 éves emberi maradványokra bukkantak. A mészkővel lefedett gödörben lévő csontok a vizsgálatok szerint nem ott, helyben bomlottak le, Dougald O`Reilly ausztrál kutató szerint – aki egy 1930-as elméletet elevenített fel – a kőedényekbe helyezték őket addig, amíg az enyészet el nem végezte munkáját, ezt követően pedig külön sírt ástak a maradványoknak. „Egyfajta ravatalozóként használhatták a kőkorsókat” – mondta a szakértő, aki hozzátette: valószínűleg „színültig” töltötték az edényeket az elhunytak maradványaival.

A laoszi mitológia szerint a területet egykoron óriások lakták. Egy helyi legenda szerint a laoszi mezőn óriások kupáit láthatjuk, amelyeket borivásra használtak, hogy egy nagy győzelmet ünnepelhessenek meg.

A kőedények zömén nincs díszítés, ám némelyik emberi arcokkal és alakokkal van kidekorálva. A korsók mellett kör alakú, faragott kövek találhatók, amelyekről úgy vélik a kutatók, hogy egyfajta fedélként használhatták őket. Ezek a fedelek az UNESCO szakértői szerint nem csupán emberalakokkal, hanem tigrisekkel és majmokkal vannak díszítve. Máig nem tudják a régészek, hogy mely laoszi civilizációhoz köthetők a rejtélyes, ám lenyűgöző kőmonstrumok. Hasonló alkotásokra bukkanhatunk egyébként Phonsavantól 900 kilométerre nyugatra Indiában is.

Nemrégiben az UNESCO felterjesztette a területet a világörökségi listára, hiszen jelentős veszélynek vannak kitéve az évezredes alkotások. A vietnami háború során az Egyesült Államok közel kétmillió tonna bombát dobott le Laoszra, amelyek tetemes része a Korsók alföldjén landolt, és sok fel sem robbant, tehát még ma is emberéletet, illetve ókori alkotásokat veszélyeztetnek. A heves bombázások ellenére a titokzatos faragványok zöme épen maradt, és az ország északkeleti régiójának egyik legnépszerűbb turisztikai attrakciójává vált, amelyet természetesen csak a biztonságos, kijelölt útvonalakon lehet megközelíteni.

Címkék: Laosz, Ókor, régészet
http://mult-kor.blogstar.hu/./pages/mult-kor/contents/blog/26393/pics/lead_800x600.jpg
Laosz,Ókor,régészet
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?