Mi köze az emberi önzetlenséghez a bosszúálló isteneknek?

A mindent látó, büntető isten(ek)től való félelem jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az emberek tisztességesebbek és bőkezűbbek lettek a saját családjukon és közösségükön kívül élő emberekkel szemben, különösek azok esetében, akik hozzájuk hasonlóan gondolkodtak a világról. 

A nemrég a Nature folyóiratban közzétett tanulmány szerint a vallásosság hozzájárulhatott ahhoz, hogy az emberek a nagy földrajzi távolságok ellenére is hajlandóak lettek az egymással való együttműködésre. „Az emberek részben azért hihetnek a szélesebb társadalmi körökkel való méltányos együttműködésben, mert úgy gondolják, a tájékozott istenek megbüntetik őket, ha nem így cselekednek” – olvasható a Discovery által idézett tanulmányban. A kutatók hozzátették, hogy az istenek ellenőrző és büntető hatalmának növekedésével párhuzamosan növekedhetett meg azon emberek köre, akik hajlandók voltak mások javára akár a saját káruk árán is cselekedni.

A tudósok kutatásuk során nyolc 591, nyolc különböző (brazíliai, mauritiusi, szibériai, tanzániai, Fidzsi-szigeteki és vanuatui) közösséghez tartozó embert vontak be a vizsgálatokba. A kutatók a vallások széles körére építettek, az alanyok között ugyanis keresztények, hinduk és buddhisták mellett különböző helyi vallások követői közül is kikerültek. A résztvevők egy játékot játszottak, amelyben választhattak: saját magukat vagy közösségüket segítik pénzügyileg, esetleg egy dobókockára bízzák a döntést, ami azt jelentette, hogy egy ugyanazt a vallást követő, ám ismeretlen, távol élő személynek adnak pénzt. A résztvevők vallásos hitét emellett interjúkban is felmérték, amelyek segítségével azt kutatták, hogy az interjúalanyok által követett vallások istene vagy istenei hogyan viszonyulnak az erkölcshöz és a büntetéshez, és hitük szerint az adott isten(ek) mennyire követte (követték) figyelemmel viselkedésüket.

Kiderült, hogy azok, akik hittek egy büntető, mindentudó és mindent látó istenben, több pénzt adtak ismeretlen, de az azonos vallást követő embereknek. Mint a tanulmány vezető szerzője, a University of British Columbia kutatója, Benjamin Purzycki kifejtette, az eredmények azt mutatják, hogy akik hisznek abban, hogy cselekedeteiket egy istenség figyeli, azok helyességét mérlegeli, és helytelen magatartás esetén őket bünteti, nagyobb valószínűséggel adták másoknak a pénzt, mint saját maguknak. Purzycki hozzátette, hogy végső soron az emberek nem sokban különböznek egymástól: mindannyiunknak megváltozik a viselkedése, ha úgy érezzük, figyelnek, és akár meg is büntethetnek minket.

Az istenek tehát csak pszichológiai hajlamainkat „használták ki”, hogy szociális készségeinket fejlesszék. Purzycki úgy véli, az emberi természet egyik alapvető vonására világít rá, hogy a büntetéssel való fenyegetés esetén erősebb az altruizmusra való hajlamunk, mint amikor jutalom van kilátásban. Amikor az anyagi haszon motiválja az emberek cselekedeteit, nagyobb valószínűséggel követnek el tisztességtelen dolgokat, mint amikor a büntetés réme Damoklész kardjaként lebeg felettük. Ez a késztetés még az emberek evolúciós meghatározottságát (elsősorban saját magunkra és értékeinkre figyelünk oda) is felülírhatja, ám a kutatók hozzátették, hogy minél több gyermeke van valakinek, annál nagyobb valószínűséggel hajlik saját maga (vagy közössége) felé a keze.

A kutatók úgy vélik, a vallásosság is szerepet játszott abban, hogy az emberek tőlük nagy földrajzi távolságra élő, ám azonos vallási elveket valló társaikkal szemben is tisztességesen bánnak, bíznak bennük és együttműködnek velük, így ahhoz is hozzájárulhatott, hogy ma egy minden korábbinál globalizáltabb világban élünk. A büntető istenektől való félelem egyértelműen lényegesnek bizonyult a társadalmi köteléket erősítésében, és szélesebb körre kiterjedő „képzelt közösségek” létrehozásában.

A tanulmányhoz fűzött kommentárjában az Oxfordi Egyetem kutatója, Dominic D. P. Johnson rámutatott: a kutatók nem vizsgálták meg, hogy a büntető, mindenható istentől való félelemből fakadó, más emberekkel szembeni tisztességes bánásmód más vallású vagy vallástalan személyekre is kiterjedt-e. Hozzátette azonban, hogy a vizsgálatok eredményei az eddig legmeggyőzőbb bizonyítékot szolgáltatták arra nézve, hogy a természetfeletti büntetésben való hit kulcsfontosságú szerepet játszik az emberi közösségek együttműködésében. 

http://mult-kor.blogstar.hu/./pages/mult-kor/contents/blog/25109/pics/lead_800x600.jpg
kultúrantropológia,Őskor,vallástörténet
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?