Egy fekete férfi és egy fehér nő házassága az apartheid árnyékában

A 20. század közepén egy botswanai (becsuánföldi) fekete férfi, Seretse Khama és egy angol középosztálybeli nő, Ruth Williams házassága amellett, hogy felháborodást váltott ki mind családjukból, mind tágabb környezetükből, komoly diplomáciai bonyodalomhoz is vezetett.

Ruth Williams a délkelet-londoni Blackheathben született egy egykori tiszt lányaként, míg a többek között Oxfordban tanuló Seretse egy becsuánaföldi (a későbbi Botswana) királyi családban látta meg a napvilágot. A londoni Lloyd’snál dolgozó Ruth először a Londoni Misszionárius Társaság egy táncos rendezvényén találkozott egymással, ahova Ruthot nővére, Muriel vitte el. Seretse és Ruth azonnal egymásba szerettek. 

Kapcsolatukat mind Ruth apja, mind Seretse családja elutasította. A bamangwato törzset Seretse kiskorúsága idején régensként vezető nagybácsi, Tshekedi Khama Londonba küldte unokaöccsét jogot tanulni, hogy aztán az angol fővárosból hazatérve elvegyen egy törzsébe tartozó nőt, a fiú azonban nem volt hajlandó alávetni magát rokona akaratának. Seretse meg sem próbált engedélyt kérni a kapcsolatra nagybátyjától, mert tudta, úgyis visszautasítaná, Ruthnak pedig hiába fejtette ki az apja, hogy szerinte nem lenne túlságosan jó ötlet hozzámenni egy fekete férfihez, a lány nem törődött vele.

A korban merőben szokatlan kapcsolatból villámgyorsan politikai kérdés lett. Az apartheidet éppen ebben az időszakban vezették be a brit protektorátusként működő Becsuánföld szomszédjában, Dél-Afrikában, Nagy-Britannia pedig gazdasági érdekeit szem előtt tartva igyekezett jó kapcsolatot ápolni a fekete kontinens legdélebbi országának vezetőivel. A dél-afrikaiak amellett érveltek, hogy ha engedélyeznék egy fekete férfi és egy fehér nő házasságát, az komoly krízishez vezetne a Brit Nemzetközösségen belül.

A pár 1948-ban végül titokban, egy anyakönyvi hivatalban házasodott össze. Seretse 1949-ben immár feleségével együtt tért vissza Becsuánföldre, mivel úgy gondolta, ekkorra már mindenki elfogadta a kapcsolatot, ám tévedett. Nagybátyja összehívta a vének tanácsát, amelyben Seretse vérrokonai kinyilvánították ellenérzéseiket a házassággal kapcsolatban, és kijelentették, hogy Ruthot nem tudják elfogadni királynéként.

A dél-afrikai kormány eközben dühös táviratokat küldött az Egyesült Királyság vezetőinek, amelyben kifejtették rosszallásukat amiatt, hogy Ruth és Seretse házassága sérti a faji törvényeket. A dél-afrikai miniszterelnök egyenesen „undorítónak” nevezte a kapcsolatot. Seretsét (akinek fiatal felesége éppen terhes volt) nemzetközösségi vezetők 1951-ben Londonba hívták tárgyalni. Követelték, hogy mondjon le törzse vezetéséről, mivel azonban erre nem volt hajlandó,  öt évre száműzték hazájából. A döntés nagy felzúdulást keltett, és még egy bizottságot is létrehoztak Seretse ügyének felkarolására, a döntést azonban nem tudták megváltoztatni.

1956-ban végül a mamangwato törzs vezetői táviratot küldtek II. Erzsébetnek, amelyben kérték, hogy engedélyezzék Seretse hazatérését. A Ruthtal együtt visszatérő férfi lemondott a trónról, később azonban újra politikusként tűnt fel: 1966-ban a függetlenségét elnyerő Botswana első elnöke lett.  A párnak egy lánya és három fia született, akik közül az egyik, Ian jelenleg is Botswana elnöke. Seretse 1980-ban, Ruth 2002-ben halt meg.

 

http://mult-kor.blogstar.hu/./pages/mult-kor/contents/blog/24573/pics/lead_800x600.jpg
20. század,Afrika,Dél-Afrika,rasszizmus
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?