16 piramist rejtett a szudáni sivatag homokja

Több mint egy tucat új piramis maradványaira bukkantak angol régészek a szudáni Gematon ősi városának temetőjében. A becslések szerint mintegy kétezer évesek, vagyis a Kusita Birodalom virágkorában épülhettek. Mára azonban a több méteres alkotásokat belepte a sivatag homokja.

Melyik ország rendelkezik a legtöbb piramissal? Első gondolatunk bizonyára Egyiptom lenne, mégis Szudán a helyes válasz, ahol a kusita nép néhány száz év leforgása alatt mintegy 255 piramist épített Núbia (mai Szudán északi része) területén, míg északi szomszédjánál háromezer év alatt is „csupán” 145 piramis emelkedett ki a földből. Habár az egyiptomi fáraók kezdetben kiterjesztették birodalmukat e területre, s gyakran indítottak rabszolgaszerző expedíciókat, az Újbirodalom hanyatlásával párhuzamosan megkezdődött e titokzatos nép felemelkedése.

Az i. e. 9. század és az i. sz. 4. század között virágzó Kusita Királyság halotti építészetére nagy hatással volt az egyiptomi piramisépítés. A később Egyiptomot is leigázó civilizáció nagyságát hirdetik Meroé − elhunyt, mumifikált és ékszerekkel teleaggatott királyok és királynők számára épült − piramisai, amelyek három (nyugati, déli és északi) csoportban helyezkednek el. A legjobb állapotban fennmaradt északi rész 30 piramisból áll. Nyilvánvalóan egyiptomi mintát követnek, de mégis mások. Sokkal kisebbek, mint északi társaik, a legnagyobb is csupán 30 méter. További jellegzetes különbség, hogy a núbiai piramisok sokkal meredekebb szögben épültek, mint a Nílus északi partjainál állók.

A sírok elhelyezkedése is más: halottaikat a kusiták a piramis alá temették, nem pedig a piramis belsejébe. Ezenkívül Meroé egyes piramisainak (körülbelül negyven darabnak) hiányzik a csúcsuk, 1834-ben ugyanis Giuseppe Ferlini kincsvadász azt hitte, hogy aranyból vannak, és letördelte őket. Rögtön az elsőnél szerencsével járt, így tovább folytatta a szégyenletes rombolást, de több aranyat már nem talált.

Derek Welsby, a British Museum kurátora munkatársaival 1998 óta kutatja a szudáni Gematon városát. Elmondása szerint a most felfedezett 16 új piramis mellett számos korabeli használati tárgyra is bukkantak. A piramisok közül hat kőből épült, míg a többi tíznek sártégla az alapanyaga. Közülük a legmagasabb 10,5 méteres, azonban a kutatók szerint az eredeti magassága a 13 métert is meghaladhatta. (A Kusita Birodalom összeomlása után a hatalmas építményeket egyszerűen betemette a homok.) A magasabb és gazdagabb sírmellékleteket tartalmazó piramisokat a tehetősebbek építették, azonban a társadalom alacsonyabb rétegei is gyakran emeltek elhunyt szeretteiknek gúlákat, ám ezek jóval alacsonyabbak voltak. Ugyanakkor tény, hogy a temető legtöbb sírjában nem található egyetlen piramis sem.

Az egyik sírban a kutatók felfedeztek egy bronzból készült áldozati táblát, amelynek faragott jelenetén egy herceg (esetleg egy pap) tűnik fel és italáldozatot mutat be Ozirisz istennek, az alvilág urának. Mögötte Ízisz látható. Habár a két isten Egyiptomból származik, a kusiták és a világ számos pontján élő más népek is tiszteletüket fejezték ki irántuk. „A tábla minden bizonnyal egy királyi tárgy, a mellé eltemetett férfi a királyi család tagjai közül kerülhetett ki” – magyarázta Welsby.

A legtöbb most feltárt sírt már meglátogatták a sírrablók, mindössze egyetlen, piramisos sír maradt, amelyet nem dúltak fel. Ebben száz darab fajanszgyöngy és három csecsemő maradványát találták meg a régészek. A szakértők szerint azért kerülhették el a sírrablók e piramist, mert tudták, hogy a gyermekek mellé nem kerültek aranyból készült sírmellékletek.

http://mult-kor.blogstar.hu/./pages/mult-kor/contents/blog/21324/pics/lead_800x600.jpg
Egyiptom,Ókor,piramisok,régészet,Szudán
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?